Ceaușescu végrendelete

Elvtársak! Tábornok és ezredes elvtársak, hozzátok, a hazánk tartóoszlopát képező Securitate vezetőihez intézem alábbi rendelkezéseimet, hiszen örökségemet is nektek kell továbbvinnetek.

Midőn e sorokat olvassátok, már megtörtént, aminek meg kellett történnie: a terrorista-fasiszta erőkkel szembeszállni nem tudtatok, a hazánk ellen támadó imperialista körök csábításának engedtetek, és egy marék dollárért elárultatok. Jómagam a nép odaadó fiaként munkámban, a párt és a nép által rám bízott feladatokban mindvégig, minden körülmények között a Román Szocialista Köztársaság fellendítéséért, szuverenitásunk megőrzéséért, a nép jólétéért és boldogságáért cselekedtem. Remélem, ti áruló, semmiházi rohadékok, hogy azért a főbb eszméinket sikerül továbbvinnetek, miként én is tettem ezt dicső elődeink, a törökverő Ștefan cel Mare, a románokat egyesítő Alexandru Ioan Cuza, a magyarok ellen harcoló Avram Iancu, a Nagy-Románia létrehozásán fáradozó Iuliu Maniu, I. C. Brătianu szellemi örökségével. Mert ha a különböző történelmi korok uralkodó ideológiája el is választ bennünket, a szent cél érdekében teljes odaadással harcoltak ők is, én is. És remélem, hogy ha már a rothadó kapitalizmus megfertőzött benneteket, és megmérgezte lelketeket, legalább patriotizmusotok megmaradt, és ha az új idők új eszközöket kívánnak is, de ugyanolyan töretlen lelkesedéssel harcoltok szeretett hazánk területi épségéért, az egységes, oszthatatlan nemzetállamért, Románia felemelkedéséért, mindvégig annak tudatában, hogy ez a harc lesz a végső, és hogy semmi sem állíthatja meg határozott akciónkat a nép, hazánk, nemzetünk napfényes jövője szolgálatában.

Arra kérlek tehát benneteket, tegyetek bizonyságot magas szintű hazafias és forradalmi szellemről halálom után is. Az új uralkodó ideológiákhoz alkalmazkodnotok kell, tegyétek ezt látványosan, gondoskodjatok mindenről, ami a forradalom kelléke: ellenségről, terroristákról, legyen puskaropogás, legyenek áldozatok, mert nincs haladás áldozat nélkül. Ne féljetek tábort váltani, és a dicső Kelet után a hanyatló Nyugat legfőbb kiszolgálóivá lenni. Birodalmak, szövetségek jönnek-mennek, de bölcs népünk mindig megtalálja a módját a fennmaradásnak, fejlődésnek. Ne idegenkedjetek a csillagokkal teli kék zászló láttán: álljatok alája, kommunizmust építenek ők is, diktatúrát, csak az eszközeik rafináltabbak, de ugyanúgy megszabják majd, mint mi tettük, miről miként kell gondolkodni, mit szabad mondani nemzetről, családról, jövőről.

Ne feledjétek, hogy minden körülmények között támogatnunk kell hadseregünket, az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének, az egész nemzet békés életének megbízható védelmezőjét. Ugyanígy oltalmazzátok és illetéktelenek kezébe ne engedjétek a milíciát, a titkosszolgálatokat és minden más erőszakszervezetet. Lehet, arra kényszerültök, hogy átnevezzétek, úgymond modernizáljátok egyiket-másikat, de a hatalmat ki ne engedjétek kezetekből, mert onnantól veszi majd kezdetét a romlás, hanyatlás, beférkőznek az idegen érdekek. Ne feledjétek, az igazi szabadság, az egész nemzet jólétének, az ország függetlenségének és területi épségének biztosításában, valamint azok leleplezésében rejlik, akik fellépnek a haza érdekei, Románia függetlensége ellen.

Külön figyelmet fordítsatok ezért a velünk élő nemzetiségekre, elsősorban a magyar nyelvet beszélő román állampolgárokra. Sajnos, velük kapcsolatos tervei­met nem sikerült még véghezvinnem, úgyhogy nektek kell folytatnotok beolvasztásukat, elüldözésüket. A módszerekre azonban itt is vigyázzatok, az új idők már nem tolerálnak majd mindent, legyetek leleményesek, keressetek új eszközöket. Erősítsétek a román állami szervek jelenlétét azon ősi román földeken is, ahol most átmenetileg több magyar nyelvet beszélő román állampolgár él: épüljenek rendőr- és csendőrlaktanyák, juttassatok be kollaboránsokat legfőbb intézményeikbe. Nyílt betelepítések helyett támogassátok a burkolt letelepedéseket: adjatok otthont, lakáspénzt, ruhapénzt, veszélyességi pótlékot a Hargita, Kovászna megyében szolgáló rendőröknek, szekusoknak. Törekedjetek az önkéntes elvándorlás elősegítésére, züllesszétek például infrastruktúrájukat, vegyétek el vagyonukat, forrásaikat, hegyeiket, altalajkincseiket. Sorvasszátok tovább oktatási hálózatukat, ne engedélyezzétek az anyanyelvű orvos- vagy mérnökképzést, akadályozzátok minden eszközzel az erős, nemzeti elkötelezettségű értelmiségi réteg kialakítását. Csábítsátok funkciókkal, pénzzel vezetőiket, hátha behódolnak, csapjatok le kíméletlenül minden autonomistának álcázott szeparatista mozgalomra, zárjátok börtönbe a renitenskedőket. Ne sajnáljátok a pénzt, hozzatok létre civilnek álcázott szervezeteket, amelyek jelentgetnek, perelnek majd, ne aggódjatok amiatt, hogy mit szól hozzá külföld, hiszen Európa más részein is vannak és lesznek ilyenek, csak a finanszírozó más.

Elvtársak! Tábornok és ezredes elvtársak! Nagy áldozatokat követelő idők következnek, átalakulóban a világ, népünk minden erejére, ősi bölcsességére szükség van, hogy megmaradjunk. Tegyetek bizonyságot felelősségtudatról, bátorságról, bölcsességről a következő időszakban. Elárultatok, eladtatok, kivégeztetek. Ha szükséges, tagadjátok meg a nevemet is, úgyis rátok épül, rátok támaszkodik majd az ország: a reakciós keresztény egyházat is arra a Péterre építette Krisztus, aki háromszor tagadta meg őt. Csak a célt ne feledjétek: Románia függetlenségének, területi épségének megőrzését, mindazok leleplezését, akik idegen érdekek szolgálatában állnak, bomlasztanak, ellenszegülnek a román nép békéért, jólétéért folyó harcában.

(Az SZMÚE Nyakig a Demboviccben című publicisztikapályázatának nyertes írása)