Olimpiásaink

2008. október 27., hétfő, Sport

Szabó Katalin

A Kárpát-kanyarban meghúzódó kicsiny megyénk soha nem tartozott a gazdaságilag erős vidékek közé. S bár a testnevelés és a sport csírái már a XVIII. században, Mária Terézia korában megjelentek, majd igen erőteljes fejlődésnek indultak nagy iskoláink nevelőmunkájának jóvoltából, gomba módra tűntek fel a sporttehetségek, naggyá érésük eredményeit viszont mások könyvelték el, egyszerűen azért, mert gazdasági életünk gyengesége miatt nem tudtuk biztosítani tehetségeink itthoni fejlődésének feltételeit. Tehetségeink szülőföldjük elhagyására kényszerültek, ha akartak fejlődni, naggyá nőni — és miért ne akartak volna? —, ki a főváros, ki a szomszédos Brassó, ki Marosvásárhely... felé vette útját, s az ott rájuk tárt karokkal várakozó klubok, egyesületek színeiben bontogatták szárnyaikat.

Évtizedek teltek el, míg eljutottunk oda, hogy ne csak kiszolgáljuk tehetséges sportolókkal az ország nagy klubjait, hanem a mi klubjaink is teret tudjanak biztosítani más városok, más vidékek tehetségeinek kibontakozásához. S így van ez rendjén. Csak így tudunk méltó tisztelettel emlékezni az itt született, de máshol vált világhírűvé és máshol született, de nálunk naggyá növő sportolóinkra. Mert ők is a mi sportolóink.

Vidékünk sportmozgalma huszonegy olimpiai versenyzőt tart nyilván — kilenc atlétát, két-két birkózót, evezőst, kézilabdázót, tornászt, egy-egy gyorskorcsolyázót, lovast, öttusázót, röplabdázót, vívót. Olimpiai színre lépésüket véve alapul, a sort Kultsár István hosszútávfutó nyitja meg az 1924-es második párizsi olimpián, aztán következik a két mikós diák, a vágtázó Péter László és Dávid József dobóatléta, akik az 1928-as amszterdami játékokon szerepeltek. 1932-ben Benkő Tibor öttusában és vívásban lépett az ötkarikás küzdőtérre, négy évvel később Berlinben újra két atlétánk, Bodosi Mihály dr. magasugrásban és Gáll Lajos maratoni futásban küzdött a minél jobb eredményért. A második világháború miatt két olimpia maradt el, de jött a római 1960-ban, ahol Kádár András lovastusában képviselte hazánk színeit, 1964-ben Derzsi Ede révén ,,megszerezzük" az első olimpiai pontokat (egészen pontosan hármat, hiszen ennyi jár a negyedik helyért), Münchenben újra két háromszékit találni a küzdőtéren, a bronzérmet nyert Kicsid Gábor kézilabdázót és a két pontot érő ötödik helyen célba evező Tusa Imrét, Montreálban már csak az ezüstérmes Kicsid Gábor a ,,képviselőnk", 1984-ben Jenei Dezső gyorskorcsolyázó igazolja, hogy a téli olimpián is otthon lehetünk, (Jenei egyébként már 1980-ban is olimpiai versenyző volt, akkor bukaresti egyetemistaként), 1984-ben Los Angeles egét egy Zágonból elindult üstökös ragyogja be — az üstökös neve Szabó Katalin, aki négy arany- és egy ezüstéremmel írta be nevét a sport, az olimpiák történetébe. Az ötkarikás játékokon ez idáig négy tornászlánynak sikerült egy olimpián négy aranyérmet nyernie: a szovjet Larisza Latinyina, a magyar Keleti Ágnes, a csehszlovák Vera Cáslavska és a székely Szabó Katalin, aki ezt a négy aranyat még egy ezüstéremmel erősíti meg. 1992-ben Török Edit történelmet írt, nem román, nem magyar, hanem osztrák színekben versenyzett, és nem is rosszul, hiszen ötödik helyen végzett az osztrák női kézilabda-válogatott, Atlantában három atlétánk — Florin Ionescu, Ovidiu Olteanu, Stela Olteanu — és egy evezősünk, Rácz Attila képviselte Sepsiszentgyörgyöt, Romániát, négy évvel később, Sydneyben pedig Florin Ionescu duplázott. Részvételi szempontból az idei pekingi játékok részvételi csúcsot egyenlítettek, itt is négy sportolónk — a birkózó Estera Dobre, Ana Maria Pavăl, az atléta Olteán Csongor és a tornász Adrian Bucur — lépett a világ legrangosabb versenyének küzdőterére.

A három ország — Románia, Magyarország, Ausztria — színeiben szerepelt huszonegy olimpiai versenyzőnk mérlege: négy arany-, két ezüst-, egy bronzérem, egy negyedik, három ötödik hely.

Huszonegy olimpiai versenyző, huszonegy nagyszerű teljesítmény... Eredményeik elismerése, nagyra értékelése jeléül állíttatott az emléktábla, hogy rájuk emlékezve emlékeztessük, jobban mondva ösztönözzük az új nemzedéket példájuk követésére.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1194
szavazógép
2008-10-27: Sport - Áros Károly:

A névadó

Éppen csak megtanulta a legszebb magyar szót — édesanyám —, éppen csak meghallgatott édes anyanyelvén néhány altatódalt, de az ábécét és a szorzótáblát már nem anyanyelvén tanulta meg. Akaratán kívül messze elkerülte Hó­fehérke s a többi gyerekmese világát. Babák helyett tornaszereket adott neki a sors. Babázás helyett felnőtteknek is sokszor elviselhetetlen munkát... Csak ő tudja megmondani, mekkora göröngyök tarkították útját, mekkora hegyek tornyosultak a tornászvilág csúcsa felé vezető útján... Valamennyit legyőzte, s igazi üstökösként szaladt fel Los Angeles egére, ahol szebben, erősebben ragyogott, mint a hazaiak Esthajnalcsillaga, Mary Lou Retton.
2008-10-27: Sport - Áros Károly:

Sportnaptár (Magyarok az újkori olimpiai játékokon)

Október 27. Ötvenegy éve született Szászrégenben Szabó Árpád cselgáncsozó, a moszkvai olimpia részt vevője. Sajnos, a 60 kg-osok mezőnyében idő előtt búcsúra kényszerült. * Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Szalma László távolugró atléta, a moszkvai olimpia negyedik, a szöuli játékok hatodik helyezettje. Kimaradt Los Angeles a szocialista tábor bojkottja miatt.