A romániai magyar szülők képviseletét felvállaló szövetség vezetője szerint az oktatási minisztérium által javasolt kisegítő tanórák tekintetében különbséget kell tenni a különböző tanulókategóriák között. Akik eszköz-, internetelérhetőség-, áramszolgáltatás hiánya miatt egyáltalán nem vettek részt a távoktatásban, illetve ahol a diák vagy a pedagógus betegsége miatt hosszabb ideig az oktatás eme formája szünetelt és lemaradást észleltek, ott meg kell szervezni a tananyagpótló órákat. Olyan esetben azonban, amikor az adott diák részt vett a tanórákon, ott a pedagógus javaslatára a szülőnek kellene eldöntenie, hogy terhelje-e plusz tanórákkal gyermekét.

Az első kategóriába országosan közel hatvanötezren, a másodikba több mint harmincötezren tartoznak, de azok létszámáról nincs adat, akiknek csupán azért lenne jó a plusz óra, hogy még jobban elsajátítsák azt, amit a képernyő előtt megtanultak, illetve a házi feladatok megoldásával begyakoroltak. A végzős osztályok helyzete más, ott a diákoknak fel kell készülniük a vizsgára, ez mindenképpen plusz munkát jelent tanárnak, diáknak egyaránt – mondta a szülői szövetség elnöke.

A szervezet vezetője hangsúlyozta, a művészeti és a szakoktatásban még több a bepótolnivaló, mert sok tevékenység fizikai jelenléthez kötött, szerinte ezekre is kell megoldást találni anélkül, hogy a diákokat túlterhelnék. Csíky Csengele úgy véli, a szülők egy része joggal tart attól, ha gyermekük nem vesz részt a plusz órákon, nem tud úgy teljesíteni, mint azok, akik fontosnak tartják ezt a többletórákat.

A Magyar Szülők Szövetsége fontosnak tartja, hogy minden tantárgyból csökkentsék a tanév végére számon kérhető tananyagot, de úgy vélik, különösképpen a nyolcadikosok és ballagók tekintetében elengedhetetlen ez a módosítás. A jelenlegi nyolcadikosok az első olyan nemzedék, akik előkészítő osztálytól az új (állítólag szellősebb, a készségek fejlesztésére, a képességek számonkérésére összpontosító – szerk. megj.) kerettanterv szerint tanultak, a magyar diákoknál ez a román nyelv és irodalom tantárgy esetében különösen fontos, a vizsgatételeket is ennek megfelelően kellene összeállítani, de egyelőre erről kevés az információ – mondta Csíky Csengele. Szövetségük kérte az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkárságát, hogy a járványügyi helyzetre vonatkozóan támogassák a tananyag csökkentését és a vizsgaanyag szűkítését minden tantárgyból, de a szülők képviselője szerint a pedagógusoknak is javaslatot kellene tenniük a tananyag gyérítése tekintetében.

Csíky Csengele jónak tartja, hogy az oktatás jelenléti változatának február 8-i beindítása után március első felében tudásfelmérő teszteket tartanak, így képet kaphatnak a diákok felkészültségéről, de szerinte ez nem mutatja meg a teljes valóságot, mert tapasztalat szerint a felmérőkre, ellenőrzésekre a tanárok és a diákok is ráhajtanak, jobban felkészülnek, mint a hétköznapi órákra. A szövetség vezetője szerint összetett megoldásra van szükség ahhoz, hogy a lemaradók felzárkózzanak, a távoktatásban rendszeresen résztvevők képességeik szintjén teljesítsenek és a vizsgázók is fel tudjanak készülni a megmérettetésre, mert ha nem így lesz, akkor nem csak ez a nemzedék, hanem az utánuk következők is megérzik, hogy a járvány miatti kiesés nehezen vagy egyáltalán nem pótolható.