A távoktatás senkinek sem könnyűÉrzelmileg volt a legnehezebb

2021. február 3., szerda, Közélet

Az ötödikeseket jóformán meg sem ismerhette, mert a járvány miatt át kellett térni előbb a hibrid, majd az online oktatásra, a hetedikeseket és a nyolcadikosokat is jobbára csak a képernyőn láthatta, mindhárom osztálya esetében a személyes találkozás hiányát érezte a legmegterhelőbbnek Kovács Jutka, a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola román szakos tanára, akit a pénteken véget ért első félév nehézségeiről kérdeztük.

  • Szeptemberben még gyermekzsivajtól volt hangos a Váradi udvara. Fotó: Albert Levente
    Szeptemberben még gyermekzsivajtól volt hangos a Váradi udvara. Fotó: Albert Levente

Kovács Jutka tanárként és első osztályos gyermeke édesanyjaként is megtapasztalta, mit jelent a távoktatás. A nehézségek ellenére úgy gondolja, a Váradi-iskola pedagógusaként kiváltságos a helyzete, mert intézményük az elsők között volt Háromszéken, ha nem éppen a legelső, amelynek beindult a saját online oktatási felülete, amikor a járványhelyzet úgy kívánta, szinte azonnal át tudtak váltani részben vagy egészben a távoktatásra. Iskolájukban kevés a hátrányos helyzetű diák, szinte mindenkinek volt már kezdettől valamilyen lehetősége, hogy bekapcsolódjék a napi online tevékenységbe, a kimaradók rövid időn belül kaptak segítséget. Az eszközök megvoltak, a tanulók megértették a helyzetet, a sok hátránnyal járó időszakban is próbálták kihozni a legtöbbet – szögezi le Kovács Jutka. A tanárnő szerint nagyon hasznosak voltak az ilyen irányú képzések, amelyeken sok mindenre megtanították, hisz korábban nem voltak ilyen szintű számítógép-felhasználói ismereteik. Megtanulták, miként osszák fel a képernyőt úgy, hogy lássák a diákokat és a tanulók is, amit ők megosztanak, hisz sok szemléltető eszközt kellett használni ahhoz, hogy a tanóra érdekes legyen.

A pedagógus úgy véli, az ötödikesek esetében számára az volt a legnehezebb, hogy alig két hétig találkozott velük, nem tudta megismerni őket, a diákok is viszonylag távolságtartóak voltak, a védőmaszk miatt még egymás arcát sem láthatták. Az online oktatásban már nem kellett maszkot viselni, neki azonban hiányzott, hogy ott legyen fizikailag is a körükben, észrevegye, ha valakinek nem tetszik valami, ha nem érti az anyagot vagy éppen ellenkezőleg, mosollyal, bólintással reagál. A számítógép előtt ülve csak azt látta, hogy a diák jelen van, egyesek bekapcsolódtak a felvetett témákba, kérdeztek, válaszoltak, de voltak, akiket folyton nógatni kellett, hogy legyenek szívesek, kapcsolják be a kamerájukat, ami persze nem azt jelentette, hogy rálátása van, ha az illető tanuló mással foglalkozik vagy más internetes felületeket böngész – ecsetelte a tanárnő.
 

Bizonytalan a nyolcadikosok vizsgája

Idén a legnagyobb felelősségnek a nyolcadikosok vizsgára való felkészítését tartja a pedagógus, főként a sok ismeretlen tényező miatt. A diákok tehernek élik meg, a tanár minden információba belekapaszkodik, hogy a legtöbbet tudjon meg az újításokról, hisz ez a nemzedék az első, amelyik előkészítőtől az új tantervek szerint tanul – mondotta. Ezeknek a programoknak elméletileg arról kellett volna szólniuk, hogy a képességek, készségek fejlesztését célozzák és szellősebbek a korábbiaknál, ehhez ellenben a magyar diákoknak szinte egyetlen évben sem volt meg minden tankönyvük, főként nem a főtantárgyakból, de a meglévők is csak részben tükrözik az említett szándékot.

A Váradi-iskola román szakos tanára nehezményezi, hogy bár az új tanterv szerint a magyar diákok idegen nyelvként tanulják a román nyelv és irodalmat, és ennek értelmében első alkalommal vizsgáznak megkülönböztetett tételek szerint, ehhez nincsenek meg a nekik szóló szöveg- és feladatgyűjtemények, és csupán egyetlen vizsgatételt tett közzé novemberben az oktatási minisztérium mintaként, emiatt nem lehet pontosan tudni, hogy milyen típusú és mekkora tananyagot kérnek számon.

Az már körvonalazódik, hogy kompetenciák felmérésére alapozzák a vizsgát, de arról nem tudni semmit, hogy a járványügyi helyzet miatti online oktatás okán csökkentik-e a tananyagot, vagy az eredeti tanterv mennyisége alapján állítják össze a vizsgatételeket – részletezi Kovács tanárnő. Szerinte az, aki program szerint dolgozott ötödiktől, és az online oktatásban is rendszeresen részt vett, az sínen lehet. Úgy véli, nagyon fontos, hogy visszatérjenek az iskolába és bízik abban, hogy ami kimaradt, azt be lehet pótolni, ám ehhez a legnagyobb segítséget a személyes jelenlét, a szemtől szembeni találkozás jelenti, amihez a közösségi lét pozitív kisugárzása is hozzá tud adni egy jó lapáttal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2021-02-03: Jegyzet - Váry O. Péter:

Matrica (Városjáró)

Aki sokat jár, sokat lát. Például felnőttek űzte gyermekjátékot. Ennek a műfajnak amúgy végtelen a tárháza, millió, gyermekeknek kitalált játékkal szívesebben bíbelődnek a felnőttek, mint csemetéik, adott esetben akár el is veszik előlük – Európa e szegletében, hol a történelem széljárása a múlt században felettébb vegyes volt, nincs is ezen csodálkoznivaló: amitől a mostani negyven-ötvenéves generációt saját gyermekkorában megfosztotta a jobblétre szenderült kommunista rendszer, azt sarjadéka fejlődése közben próbálja bepótolni. De most nem legóról, és nem is matchboxról lesz szó, hanem egy sokkal egyszerűbb szórakozásról: a matricaragasztásról.
2021-02-03: Közélet - Fekete Réka:

Erdővidéket kihagyták a védőoltásból

Mit vétett Erdővidék, hogy az itt lakóknak át kell utazniuk fél Háromszéken, ha be akarják oltatni magukat koronavírus-fertőzés ellen? – kérdezi a közel nyolcvanéves Deák Vilma. A közismert baróti kultúraszervező, nyugdíjas könyvtáros lapunkhoz fordult, mint mondja, azért, hogy egész Erdővidék nevében szóvá tegye, bár korábban meghirdették, hogy Baróton is lesz oltásközpont, mégsem valósult meg.