Bánja-e a székely? / 11/3.Homoródszentmárton község megközelítése

2021. február 8., hétfő, Riport

Abásfalva: kicsit más és másként szép

Tervem, hogy körbejárjam a történelmi Udvarhelyszék településeit, amelyek jórészt a mai Hargita megye délnyugati részén helyezkednek el, illetve részben átnyúlnak Kovászna, Maros és Brassó megyébe is. Riportsorozatom egyik célja, hogy bemutassam Székelyföld különálló tájegységeit, áthajolva szomszédos közigazgatási területekhez tartozó kerítéseken, körülnézve ugyancsak székely településeken. Udvarhelyszék irányából Erdővidék felé közelítve vesszük szemügyre a falvak mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett és megmutatkozó potenciált, a pillanatnyilag zajló folyamatokat és a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden települést megvizsgálok az egyházközségek, a helyi vállalkozások szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is, külön figyelve arra, hogy rávilágítsak a szellemi és az épített örökségre.

  • Abásfalva. Bedi Gyula felvétele
    Abásfalva. Bedi Gyula felvétele

Hagyományos utcakép

Továbbra is Homoródszentmárton község falvait járjuk. Így ír Abásfalváról a szomszédban lakó Gyöngyössy János: „A falu központjába vezető főút két oldalán a település arculatát meghatározó, jellegzetes, kőből épült, többnyire fehérre vagy világoskékre meszelt, zárt udvarú házak, kőkerítések és kisebb-nagyobb kőkapuk láthatók különböző kivitelezésben. A részleteiben fennmaradt, korábbi, 18–19. századi állapotokat őrző hagyományos utcakép Abásfalva egyik fő turisztikai vonz­ereje. A Szászok utcáján a templom közelébe érve, egy 1872-ben épült ház homlokzatán a következő örök érvényű felirat olvasható: »Nem a ház tart meg magában, hanem Isten őriz abban. Ember, tehát imádkozzál, hogy Isten legyen házadnál.«”

 

Örökérvényű felirat egy 1872-ben épült ház homlokzatán. A szerző felvételei

 

A feljegyzésekben először 1566-ban felbukkanó Abásfalvát 19. századi utazók, Jánosfalvi Sándor István és Orbán Balázs is jómódú településként írják le. Bár a föld nem volt itt kimondottan termékeny soha, a helyiek mészkőfejtéssel, mészégetéssel, ács- és kőművesmunkával, illetve gyümölcstermesztéssel és annak értékesítésével egészítették ki jövedelmüket. Természetesen, jelentős szarvasmarha- és juhállomány tartozott mindig az itteni gazdaságokhoz. Javarészt ma is e két haszonállat tartása jelenti a fő jövedelemforrást.
 

Magyar és cigány lakosok

A falu népessége a 20. század elejéig növekedő tendenciájú volt, a legtöbb kaput itt is a szocialista gazdaságátalakítás csukta rá a bennvalókra; 1850-ben 327, 1900-ban 491, 1910-ben 486 ember élt itt, ugyanannyi, mint 1941-ben. A lélekszám 1956-ra 496-ra duzzadt, azóta azonban folyamatosan csökken: 1977-ben 434, 1992-ben 386 lelket számolnak, amely mutató aztán az ezredfordulóra 262 főre csökkent. Ekkor jegyzik fel nem hivatalosan, hanem a helyet ismerő lelkülettel, hogy fokozatosan megtörténik a „lakosságcsere”, és a magyar többség megszűnik Abásfalván: ebből 124 székely-magyar, 138 magyarcigány. A 2011-es népszámláláskor 375 főt írnak össze, ebből hivatalosan 362 vallja magát székely-magyarnak.

 

 

 

Ez megint „kincstári” adat, amelyet kérdezőbiztosok regisztráltak önbevallás és a népszámlálási előírás mentén, de a valóság most is teljesen más. Jelenleg – a polgármesteri hivatal közlése nyomán – 375 lakosa van Abásfalvának, közülük 70 unitárius.

A székely-magyarok lélekszáma is nagyjából ugyanennyi – akárcsak Keményfalva esetében –, mindannyian egyházfenntartók. Ma származását tekintve egyötöd részt magyar és négyötöd részt cigány származású a falu, viszont mindenki magyar anyanyelvű. Hivatalosan csak 13 személy vallja nem magyar etnikumúnak magát. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években neoprotestáns egyházak is sikerrel folytattak itt missziós tevékenységet, amely végül azt eredményezheti, hogy egy idő múltán majd megmutatkozik a felekezetileg most láthatatlan népességhányad.
 

Vendégforgalmi kezdeményezések

Kétségtelen, településkép-védelmi szempontból igen fontos cselekedetnek számít, hogy az abásfalvi születésű László János mérnök-nagyvállalkozó megvásárolt az Alszeg utcában kilenc hagyományos parasztházat, amelyeket szakszerűen felújíttatott és idegenforgalmi célokra hasznosít. Számos vállalati tréninget, képzést és kulturális programot bonyolítanak le ezekben az ingatlanokban. Itt található az a ház is, amelyben id. László Gyula kőhalmi kántortanító, később tanfelügyelő, illetve muzeológus, a közismert művészettörténész-régész-képzőművész, a kettős honfoglalás elméletét kidolgozó László Gyula édesapja született. A mostani tulajdonos élénken ápolja a László ősök emlékét, kilátásba helyezte egy emlékszoba létrehozását is.

Alszeg – László János felújított házai

A helyi Ilona Völgye Közbirtokosság tartja karban az egyházi tulajdonú kultúrotthont, illetve a székházát, amely ugyancsak az unitárius gyülekezeté, valamint a Dávid Ferenc Szeretetotthont, amelyet a hívek az egyesült államokbeli testvértelepülés, Bedford unitáriusainak segítségével újítottak fel. A közelmúltban négy hagyományos portát vásároltak, ahol tájházat és ifjúsági foglalkoztató központot kívánnak létrehozni az Abásfalváért Kulturális Egyesület segítségével.

A László Gyula-féle bennvaló

 

Az utóbbi három évben a civilek számos értékvédő és értéktudatosító programot tartottak, élő testvértelepülési kapcsolatot működtetnek Uszóddal (Bács-Kiskun megye). Folyamatosan pályáznak, hogy minél sokoldalúbb kulturális rendezvényekkel fogják össze a helyi érdeklődőket és az elszármazottakat. Az idei falunapokon bemutatták az említett ingatlanok közül a tájháznak szánt épület felújítási látványtervét, amelyet a szintén helyi kötődéssel is rendelkező Márton Ildikó építész készített.
 

Udvarhelyszék Torockója?

El szokták különböző fórumokon mondani, hogy Abásfalva akár Udvarhelyszék Torockója lehetett volna. Még ma is lehetne, ha helyi, önkormányzati és megyei szinten határozottan jelentkezne a konzerválási és restaurálási, formamegőrzési szándék. Elsősorban a lakókat kell meggyőzni itt is, hogy a hagyományoshoz való ragaszkodással saját és elődeik értékrendjéhez való ragaszkodásukat fejezik ki. A hely szelleme – még akkor is, ha változott a lakosság összetétele és esztétikai rálátása, igénye és kifejezett igénytelensége –, csakis e vektorok egyesítésével őrizhető meg.

Abásfalvi utca

 

Igaz ugyan, hogy Abásfalván nem tudni, a farok csóválja-e a kutyát, vagy fordítva. Sőt, az sem világos, hogy mi az a bizonyos farok, s melyik a kutya. Az viszont tény, hogy a most bejárt négy településen itt a legkarakteresebb a népi építészeti örökség. És nyilvánvaló, hogy itt van a legnagyobb veszélyben. „Viszont az lenne célszerű – mondotta Lőrincz Ildikó művészettörténész, civil aktivista, aki családjával együtt öt éve telepedett le Abásfalván, szintén személyes kötődés szövődményeként, tehát nem távolról osztja az észt –, hogy a két szomszédos falut, Abásfalvát és Keményfalvát, mivel mindkettő nagyon jellegzetes, együtt kell konzerválni egy nagyobb projekt keretében.”

 

Kőlábas kapu

 

Közös és helyi érdek, hogy a jó irányú kezdeményezések kapjanak hangsúlyt, és maradjon abba a rosszul értelmezett modernizálási szándék. Akár gazdaság­élénkítő szerepe is lehetne – idegenforgalmi mindenképp –, s több mint bizonyos, hogy visszahatna Gyepes és Remete településképére, és értelemszerűen Homoródszentmárton többi hasonlóan értékes vagy már elpusztított, illetve a végelmúlás határán levő építészeti kincseire is ráirányíthatná a figyelmet.

Simó Márton

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2021-02-08: Sport - :

Újabb 2–2-es döntetlen (Teremlabdarúgás)

Szerbia után Észak-Macedóniával is 2–2-es döntetlent játszott a román teremlabdarúgó-válogatott a 2022-es hollandiai Európa-bajnokság selejtezőjében. Románia legközelebb egy hónap múlva játszik újabb tétmeccset, amikor a csoportelső Bosznia-Hercegovinát fogadja.
2021-02-08: Közélet - Nagy D. István:

Árrobbanást okozhat a fejetlenség (Hulladék-visszaváltási rendszer)

Az európai államok nagy részében működik egy önmagában nagyon jó kezdeményezés: a műanyag és üvegpalackok, valamint a fémdobozok újrahasznosítását célzó általános, betétdíjas visszaváltási rendszer. Ennek bevezetése azonban alapos előkészítést igényel a már létező hulladékgazdálkodási rendszerekkel való összehangolás, elsősorban a jogharmonizáció révén – vélik a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület vezetői. Ambrus József igazgató szerint, amennyiben nem sikerül okosan gyakorlatba ültetni, egy ilyen újítás könnyedén felboríthatja az elmúlt években fáradságosan kiépített megyei rendszerek működését, de megakaszthatja a további fejlesztési terveket is. Ezek következményeként pedig jelentősen megnőhet a lakosság által fizetendő szemétdíj.