A visegrádi négyek fennállásának 30. évfordulója alkalmából a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága nyilatkozattervezetet nyújt be a parlamentnek, amelyről éppen azon a napon – február 15-én – döntenek, amikor harmincéves lesz az együttműködés – közölte Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke.
Kifejtette: a bizottság egyhangúlag hozta meg ezt a döntését, ami azt mutatja, hogy van konszenzusos külpolitikai terület, amely ráadásul nem is mellékes, hiszen a kormány egyik legfontosabb külpolitikai prioritása a visegrádi, illetve közép-európai együttműködés. A politikus hangsúlyozta: a visegrádi csoportnak (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) talán az a legnagyobb erénye, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan olyan rugalmas működési formát tudott fenntartani, amely kiállta az idő próbáját, mert nem intézményesítette túl önmagát és képes volt arra, hogy pragmatikus módon azokra a területekre összpontosítson, ahol tényleges érdek mutatkozott az együttműködésre.
Közölte: az elkövetkező napokban találkozókra kerül sor a visegrádi államfők, miniszterelnökök és a külügyi bizottságok között is. A magyar parlamenti nyilatkozat elfogadásával egyidejűleg pedig a másik három országban is elfogadhatják ezt a dokumentumot – mondta.
Németh Zsolt kitért arra: a V4 célja a közép-európai építkezés, az euroatlanti integráció támogatása, valamint a közép-európai érdekérvényesítés, és a V4 nem érdekelt az ellentétek mélyítésében.
A bizottság ülésén Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: fontos évfordulót ünnepelnek a napokban, az 1991-ben elindított visegrádi együttműködését. A 30 éves együttműködés létrehozása történelmi szinten is mérhető, bátor tett volt – mondta. Nem sokkal a kommunizmus bukása után sok terhet cipelt a térség – tette hozzá –, mégis a három ország – Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország – vezetői felismerték, hogy országuk jövője Európában van, és ennek megvalósítása nem megy a nélkül, hogy szoros együttműködést alakítanának ki. Elmondta: az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet, olyan területeken dolgoznak közösen, ahol kialakítható közös álláspont, továbbá politikai háttértől függetlenül tevékenykednek, vagyis az, hogy éppen milyen összetételű egy kormány, nem hátráltathatja az együttműködést. Az is fontos, hogy elkerülték az intézményesülést – tette hozzá.
A V4 eredményei között említette a jobb érdekérvényesítést, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és a gazdasági együttműködés erősödését. Az EU-ban is egyre komolyabban veszik a visegrádiakat – mondta. Hangsúlyozta: szükség van a V4-re, mert így hatékonyabban tudják megjeleníteni az érdekeiket, bár emiatt vannak időnként megosztási törekvések is velük szemben. Az együttműködés a jövőben még közelebb hozhatja az országokat – vélekedett.
Jerzy Snopek, a V4 elnökségét jelenleg betöltő Lengyelország budapesti nagykövete emlékeztetett: 1991. február 15-én jött létre a visegrádi csoport. A V4 az elmúlt évtizedekben nemcsak megmaradt, hanem erősödött és fejlődött is – mutatott rá. Hozzátette: nem lehet, hogy csak érdekek fűzzék össze az országokat, hanem fontos, hogy értékek is összekössék őket.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben teljesen különböző színezetű kormányok tudtak együttműködni a visegrádi keretben. Ennek oka, hogy a kezdetben vallott alapértékek máig meghatározók, és a formáció kellően rugalmas – vélte.
