A tavaly Románia adóssága másodpercenként 982 euróval nőtt, ami első látásra nem tűnik soknak, de naponta 84,8 milliót jelent, amit kamatostól kell majd visszafizetni. Már most évente több mint 10 milliárd euró kamatot fizet az ország. És ez így megy tovább, növekszik is rendesen, ami az idei költségvetés számaiból is kiviláglik. Pedig nem jó a költséget vetni, mert elvetünk egy kicsi költséget, aztán akkora adósság nő ki belőle, hogy csak na.

Az új kormány néhány nappal ezelőtt bejelentette az általa feleslegesnek tartott kiadások csökkentését. Így eldöntötték az állami alkalmazottaknak hatra-vakra adott bérpótlékok befagyasztását és azt is, hogy az egyetemisták többé nem utazhatnak ingyen, hanem ha nagyon utazhatnékjuk támad, azt fél áron tehetik csak meg. Aztán a szociáldemokrata ellenzéki vezér Ciolacu, aki máris a következő választásokra gyúr, azt mondta, hogy ez a „szégyen és fejetlenség költségvetése”. Azt állítja, hogy a mostani kormánynak „csak az számít, ki fér hamarabb a kincstárhoz, hogy kitömhesse klientúrája zsebeit”. Ő csak tudja, mert az ő bandája őrizte három évig az államkincstár kulcsát, amit fosztogattak, és amiből osztogattak. Ők már ki is dolgoztak egy alternatív költségvetés-tervezetet. Ez már ilyen, az ellenzék mindig jobban tudja, mit kell tenni. Azt kellene megoldani, hogy mindig az ellenzék kormányozzon.

A mostani miniszterelnök viszont azt állítja, hogy nekik kell helyrehozniuk mindazt, amit elődeik elbaltáztak és csökkenteniük a szerencsétlenség és rombolás hatását, amit Ciolacuék okoztak.

Olyan jó, hogy nálunk állandóan választási kampány dúl, mert az embereknek még idejük sincs csalódni a korábbi ígéretek be nem tartása miatt, és máris új mesét adnak nekik be, amivel szédíthetik négy évig a választót. Úgy látszik, eszébe jutott a miniszterelnök Cîțunak is, hogy bizony négy év múlva választások lesznek, és el kell kezdeni neki is a választási kampányt. Így némi tüntetések után rájött, hogy a kását sem eszik olyan forrón, s a bérpótlékot sem nyesik olyan szaporán. Legutóbb kijelentette, hogy elhalasztják azok nyirbálását vagy levágását és megnézik az estleges pótléknyesés hatását. A kormányfőtitkárságnak mintegy ötezer alkalmazottja van, akiknek másokhoz hasonlóan járhat némi antennasugárzási, másológép-használati, munkába járási stb. pótlék. Lehet, hogy a kormány alkalmazottjai megfenyegették a miniszterelnököt, hogy sztrájkba lépnek, és ezért visszalépett eredeti pótlékmegszüntetési tervétől, hisz egyedül mégsem végezheti ötezer ember munkáját.

A diákok féláras utazásával kapcsolatban viszont a kormányfő-helyettes Kelemen Hunor nyugtatgatta az egyetemistákat, hogy még nem oda Buda, és tovább tárgyalnak az ingyenes utazásokról, mert nem olyan nagy összegről van szó ahhoz, hogy a diákok az egyetemről haza és vissza utazzanak.

Az a jó, hogy az új költségvetés a fejlesztésekre koncentrál, és most már (szokás szerint) biztosan autópályákkal kötik össze a történelmi régiókat. Egyelőre újabb avatásokra nem kerül sor, mert egyszer el kellene készüljön mindaz, amit tavaly nagy sietve félkészen avattak fel. Iohannis begubózott a Cotroceni-palotájába, nem mond se bűt, se bát, hallgat, mint a sír. Reméli, hogy csendben kihúzza még négy évig.

A tavalyi ígérgetések ellenére, a nyugdíjak 2022. január elsejéig nem nőnek, szegény nyugdíjasok nehogy megszakadjanak az emelésbe. Mivel az idénre 2,3–2,5 százalékos inflációt látnak előre, minimum ennyivel csökken a nyugdíjak vásárlóereje. A kormány azért olyan bátor megmondani, hogy nuku nyugdíjemelés, mert tudja, hogy az öregek fáznak ebben a hideg időben, és nem mennek utcára. És különben is, mivel fenyegetőzhetnének? Bár kérhetnének ők is némi otthonülési pótlékot, ahogy bukaresti metrót működtetők is mindannyian kapnak földalatti pótlékot. Pedig nem hiszem, hogy a 10 ezer lejen felül kereső igazgatók, irodafőnökök és irodisták mind vakond módjára, a föld alatt ássák be magukat az aktákba.

A költségvetés vitája elhúzódhat még egy ideig. De ha minden jól megy, az idei költségvetés már jövőre el is készülhet.