Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idén júniusban úgy döntött, hogy a jelenlegi kétszáz forintos bankjegyet 2009-ben érme váltja fel. A műszaki paramétereket, vagyis az érme anyagát, méretét, súlyát és kialakítását szakmai és civil szervezetekkel közösen határozták meg.
Az új 200 forintos a jelenlegi százashoz hasonlóan kétféle fémből készül: a külső karéj sárgaréz, a belső fémes szürke színű lesz. Méretét tekintve egy kicsivel nagyobb, mint az 50 forintos, de kevésbé vastag, mint a százas. A könnyen elhasználódó papírpénz helyett forgalomba kerülő fémpénz tartósabb, kezelése biztonságosabb, hiszen nem hamisítható, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben praktikusabb (automaták, parkolás), mint a bankjegyé. Szempont volt még, hogy a forint címletsort közelítsék az euró címletsorához, azaz a lakosság hozzászokjék, és tudatosan használja a magasabb értékű érméket is. Az 1 és 2 eurós érmék ma nagyságrendileg 250―500 forintot érnek ― tudatta a magyar jegybank. Hétfőn az is eldőlt, hogy a 2009-ben forgalomba kerülő 200 forintos pénzérme előlapján a Lánchíd látható majd. Erről a lakosság szavazhatott interneten és telefonon. A forint történetében először fordult elő, hogy egy fémpénz képét azok választhatták ki, akik nap mint nap kézbe veszik. Az érme leghamarabb 2009 első fél évében kerülhet forgalomba. A 200 forintos bankjegy várhatóan 2009 végéig szintén törvényes fizetőeszköz marad.
Először 1992-ben vertek 200 forintos pénzérmét Magyarországon, a következőt pedig 1994-ben. Mindkét érmét Bognár György tervezte. A 200 forintos érméket 1998-ban vonták be, amelynek helyét a fizetési forgalomban május 1-jétől az új 200 forintos bankjegy vette át. Az MNB tájékoztatása szerint az ezüst alapanyagú 200 forintos érmét a lakosság nemesfémtartalma miatt inkább emlékérmeként, mint fizetőeszközként kezelte. Ezért nem használták, hanem gyűjtötték. Ez a kettősség vezetett végül az érme bevonásához.
