A betakarítás eddigi adatai szerint a búza termésátlaga az idén Magyarországon nem éri el az előzetesen várt hektáronkénti 3,8 tonnát, csak 3,6 tonna lesz. A búza 82 százalékát már betakarították, az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, a termésátlag 3,67 tonna/hektár.
Bár a termésátlag alacsony, a búza ára jelentősen nőtt a tőzsdén. Idén a tapasztalt átlagok alapján körülbelül 3,8—3,9 millió tonna termésre lehet számítani. A 3,6 tonna ugyan alacsony, de még nem indokolja, hogy egyes régiókat aszály, illetve katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsanak. A nagyobb gond azoknál a gazdálkodóknál lehet, ahol csak három tonna körüli a termés hektáronként. Az őszi árpánál is igen nagy eltérések tapasztalhatók a termésmennyiségben. A 3,67 tonnás országos átlag úgy jön ki, hogy volt, ahol csak 2,2 tonnát takarítottak be, máshol pedig elérték a 4,7 tonnát. Rozsból eddig a termés ötven százalékát sikerült betakarítani, tritikáléból 64 százalékot, tavaszi árpából hetven százalékot, zabból 28 százalékot. Ezeknél a gabonaféléknél is alacsonyabb a termésátlag, mint tavaly. A magborsóból és az őszi káposztarepcéből már csaknem befejeződött a betakarítás. Összesen körülbelül kétmillió hektárról 6—6,5 millió tonnányi termést takarítanak be 35—40 ezer gép, 50—60 ezer személy közreműködésével.
Parlagfű Ausztriában
Már egész Ausztriában elterjedt a korábban szinte teljesen ismeretlen parlagfű. A súlyos allergiát okozó növény eddig csak az alacsonyan fekvő területeken fordult elő, az osztrák egészség- és élelmiszer-biztonsági intézet (AGES) legfrissebb jelentése szerint azonban már az egész országban elszaporodott, főként az enyhe időjárás hatására. Az augusztustól októberig virágzó parlagfű miatt két hónappal hosszabb a pollenszezon. A gyomnövény ráadásul nagy károkat okozhat például a kukorica- és a szójatermésben. A parlagfűmagok takarmány, vetőmag és madáreledel közé keveredve jutnak az országba, a terjedést pedig segítik a magvakból kiálló apró tüskék, amelyek beleakadnak a mezőgazdasági munkagépek kerekébe. A korábban is veszélyeztetett területeken egyébként fegyelmezetten irtják: az ORF közszolgálati műsorszóró társaság minapi jelentése szerint Burgenlandban évek óta nem kellett bírságolni parlagfű miatt, a határ túloldalán, Győrben viszont csak idén már 85 bejelentés érkezett a közigazgatási hivatalhoz parlagfűügyben.
Birkaoktató professzorok
Birkákat oktatnak egyetemi professzorok Kaliforniában — szőlőgazolásra. A cél az, hogy a tanfolyam ,,hallgatók" a kurzus elvégzése után csak a gazt legeljék le, avagy ki, a szőlőleveleket és -fürtöket pedig hagyják békén. Juhokkal eddig is gazoltattak szőlősgazdák, ami abszolút környezetkímélő módszer, ám az állatok elég sok kárt tettek a haszonnövényben, jóllehet a trágyázásba is besegítettek egy füst alatt. Akadtak olyan gazdák, akik kifejezetten ,,bonsai birkákkal" gazoltattak, mert az aprócska juhok nem értek fel a fürtökig, levelekig, ám a speciális állatkák igen drágák. A Kalifornia Egyetem kutatói ezért normál méretű, szőlőlevelet még sohasem kóstolt birkákat szabadítottak egy szőlőskertbe, és hagyták, hadd legelésszenek kedvükre a tőkékről. Utána viszont kapszulákban vagy folyadék formájában enyhe gyomorémelygést okozó — de amúgy ártalmatlan — szert (lítium-kloridot) etettek velük. A végeredmény: a juhok tanultak a leckéből, és legközelebb csak a gazt legelték, a szőlőt békén hagyták. Egyébként az ,,egyetemet" nem végzett birkák eleve válogatnak a szőlőfajták közül: a vöröset nemigen kedvelik, a fehérért viszont rajonganak.
