A kormányfő már a nyugdíjak tavalyi emelésekor a gazdaság összeomlásával riogatott, de a pártokkal való egyeztetés után kiderült, hogy lehetséges többet adni az időseknek, és most is lenne pénz, hiszen időközben a diplomáciai személyzet fizetései is alaposan megugrottak, a lakásépítési ügynökségnél pedig nem 50, hanem 440 százalékos emelést hajtottak végre, és az egészségügynek is jutott 21—37 százalék, miután az ismerősök pozícióba kerültek — mondotta Băsescu, aki szerint mindez hozzáállás, azaz becsület kérdése: a politikai klientúrát szépen jutalmazza, az egyéb társadalmi kategóriákat pedig megvetéssel kezeli a kormány. A felelős gazdálkodás azt jelenti, hogy a prioritásokra költünk — szögezte le.

Bérszigorra int a valutaalap

Ellenzi a romániai pedagógusok ötvenszázalékos béremelését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mert ez a nemzetközi pénzügyi válság hatásaival együtt veszélybe sodorhatja Románia makrogazdasági stabilitását és a román gazdaság versenyképességét. A pénzintézet tegnap kiadott közleménye az intézkedés felülvizsgálatát javasolja. Az IMF becslései szerint a béremelés nem befolyásolja jelentős mértékben az idei költségvetési hiányt, de 2009-ben a többletkiadás a bruttó hazai össztermék 0,75 százalékának felel meg, és meghaladhatja a GDP négy százalékát is, ha valamennyi közalkalmazottra kiterjesztik az ötvenszázalékos béremelést. Egy ilyen lépés negatív jelzés a pénzügyi piacok számára — véli az IMF, emlékeztetve arra, hogy a törvény elfogadása előtt is egyre kevesebb pénzforrás akadt az állami és a magánberuházások finanszírozására, Románia kockázati besorolása történelmi értékekre nőtt, a hitelkamatok is jelentősen emelkedtek, a lej pedig továbbra is nyomás alatt van. Az IMF szerint a közszférában az átlagfizetés már most is nagyobb, mint a magánszektorban, ez a növekedés pedig a nem közalkalmazottakat is hasonló béremelés-követelésre ösztönzi, ami régóta nem tapasztalt magas inflációs rátát idéz majd elő Romániában. A közlemény szerint a valutaalap nem folytat tárgyalásokat Romániával pénzügyi segítségnyújtásról.

Húszéves területfejlesztési terv

Elkészült Románia 2008—2030-as Területfejlesztési Koncepciója, és tegnap egy Bukarestben szervezett nemzetközi konferencia keretében közvitára is bocsátotta a fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium. A legfőbb cél a regionális tervek összehangolása az ágazati elképzelésekkel. Amint Románia rendelkezni fog egy területfejlesztési jogszabállyal, a gazdasági régiók fejlesztése is egy integrált, szerves rálátás alapján fog történni. A fontossági sorrend sem fog négyévenként változni, és mindenki tudni fogja, hogy két megyei út összekötése semmiképp sem nevezhető regionális fejlesztésnek — összegezett Borbély. * A huszonkét évre szóló terv feltérképezi a turisztikai potenciállal rendelkező településeket, és a fejlesztési minisztérium által kidolgozott munkamódszer alapján minősíti, rangsorolja azokat. A törvény életbelépésétől számított három éven belül az önkormányzatoknak be kell iktatniuk a turisztikai erőforrással rendelkező helységeket az általuk előkészített és jóváhagyott általános területrendezési tervekbe, és rendelkezniük kell egy olyan stratégiával is, amely az adott helység fejlesztéséről szól.

Ilie Sîrbu a szenátus elnöke

A harmadik fordulóban, 45 szavazattal Ilie Sîrbu SZDP-s szenátor, volt mezőgazdasági miniszter lett a szenátus új elnöke. A tisztség Nicolae Văcăroiu távozásával üresedett meg, aki a számvevőszék vezetője lett. Sîrbu ellenjelöltje az NLP-s Radu Cîmpeanu volt, aki 32 szavazatot kapott, Frunda György RMDSZ-szenátor pedig 10-et. A D-LP-s és NRP-s honatyák nem vettek részt az új házelnök választásában, aki legtöbb két hónapig láthatja el feladatát.