Egy éve küzdünk a koronavírussal

2021. március 1., hétfő, Belföld

2020. február 26-án regisztrálták az első koronavírus-fertőzést Romániában egy huszonéves Gorj megyei férfinál, aki egy igazoltan fertőzött olasz állampolgárral állt üzleti kapcsolatban (és aki néhány hónap után másodszor is megfertőződött). Egy évvel és két nappal az első eset után a nyilvántartásba vett fertőzések száma meghaladja a 800 ezret (ám ez az orvosok szerint csak a jéghegy csúcsa, valójában többen estek át rajta), és 20 ezernél több halálos áldozata van a járványnak (de ezek csak a COVID-19 betegséggel diagnosztizált személyek, mert az előző évhez képest 40 ezernél több elhalálozás történt az országban). Eddig a legnehezebb időszak 2020 novembere volt, amikor tízezernél több új fertőzést, 200-nál több áldozatot jelentettek naponta, és a kórházak mind megteltek. Most az orvosok a járvány harmadik hullámára készülnek, amely már érződik is a napi esetszámok növekedésén. 2021. február 26-tól egyébként ismét beszámítják a gócpontokat a fertőzöttségi mutatókba, a nemzetközi szabványoknak megfelelően.

Itt a harmadik hullám?

Az újonnan igazolt koronavírus-fertőzések száma három nap alatt 10 023-mal emelkedett: pénteken 3761, szombaton 3432, vasárnap 2830 esetet jelentettek, így a járvány kezdetétől ismert fertőzések száma 801 994-re emelkedett. Ugyancsak vasárnap nőtt ismét 8000 fölé a kórházi betegek, és 1000 fölé az intenzív osztályon fekvők száma: előbbiek 8064-en, utóbbiak 1006-an vannak (hasonló számokat legutóbb január 25-én közöltek). További 52 812 igazoltan fertőzött személy lakhelyi vagy intézményes elkülönítésben tartózkodik, 49 870 kontaktszemély pedig karanténban.

A gyógyultak száma február 28-án 740 352, a COVID-19 betegség miatt elhunytaké 20 350. Péntektől vasárnapig 183 áldozatot szedett a járvány, volt közöttük háromszéki is; zömük más betegségben is szenvedett.

Háromszékről az elmúlt három napon 44 új fertőzést jelentettek, így már 5945 ismert esetnél tartunk. A kéthetes fertőzöttségi mutatónk napról napra emelkedett: pénteken 0,80, szombaton 0,87, vasárnap 0,91 ezrelékes volt. Hasonlóan alakulnak a számok másutt is, Hargita megyében 55 új fertőzéssel három nap alatt 0,63-ról 0,69 ezrelékre kúszott fel a fertőzöttség. Országszinten sem jobb a helyzet: jelenleg (3 ezreléket meghaladó fertőzöttséggel) két megye tartozik a vörös övezetbe (Temes és Máramaros, utóbbiban Miszmogyorós város és Lacfalu község is karanténba került), a főváros és 12 megye a sárga övezetbe (tíz megye Erdélyből, kettő pedig a déli országrészekből), de Brassó, Kolozs és Ilfov megye fertőzöttsége is közeledik a 3 ezrelékhez.
 

Egyre több a kiskorú fertőzött

A közegészségügyi intézet (INSP) legutóbbi COVID-tanulmánya szerint főleg a 0–19 éves korosztály esetében ugrott meg a fertőzések aránya: a február első hetében regisztrált adatokhoz képest múlt héten 60 százalékkal több gyermeknél mutatták ki fertőzést. A növekedést nem lehet a (gyermekeket is könnyebben megfertőző) brit vírusmutáció közösségi elterjedésével magyarázni, az intézet egyértelműen az iskolák február 8-i megnyitásának és a „világjárvány-fáradtságnak” (a fegyelem lazulásának) tulajdonítja a jelenséget. Szerencsére a gyermekek általában tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, csak 2,9 százalékuk került kórházba és 0,2 százalékuk intenzív terápiára. Mivel a fertőzött gyermekek 97 százaléka otthon van karanténban, az INSP szerint az iskolanyitásnak hamarosan közvetett hatása is jelentkezhet a családtagok megfertőzése révén. Azt is megfigyelték, hogy február folyamán 6–8 százalékkal csökkentek az esetszámok a 60 év feletti korosztálynál.

Az intézet több lehetséges forgatókönyvvel számol, de ezek mindegyike a járvány újabb gyorsulását vetíti előre a következő hónapban. A leginkább derűlátó változat az, hogy az átlagos esetszám napi 1 százalékkal emelkedik: ez esetben egy hónapon belül napi 3300 új esetre lehet számítani. Ha azonban naponta 4 százalékos ütemben gyorsul a járvány, egy hónap múlva már a novemberi csúcsot – és az egészségügyi ellátórendszer befogadóképességét – meghaladó napi 8900 megbetegedésre kell felkészülnie Romániának.

 

Jól halad az oltás

Az utóbbi időben megfertőződött személyek között négyezernél többen vannak olyanok, akiket már beoltottak: 3969-en az első oltás után betegedtek meg (a beoltottak 0,49 százaléka), 446-an pedig a második adag után (a beoltottak 0,08 százaléka). Ez az orvosok szerint nem azt jelenti, hogy nem hatékonyak az oltások, hanem azt, hogy az érintettek a védettség kialakulása előtt kerültek kapcsolatba a koronavírussal. A megfelelő immunválasz ugyanis csak az emlékeztető oltás után 7–10 nappal alakul ki.

A legutóbbi (február 25-ei) összesítés szerint egyébként 2020 december 27-től már 872 361 személyt oltottak be Romániában, közülük 614 547-en már a második adagot is megkapták (átlagosan 29 526 dózist használnak fel naponta). Ezalatt összesen 4953 mellékhatást jegyeztek fel. A COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) pénteken közölte, hogy hétfőtől 130 új oltópontot helyeznek üzembe a Pfizer/BioNTech vakcinával történő immunizálásra. A tájékoztatás értelmében a következő húsz nap során 156 ezer személynek lesz lehetősége megkapni a vakcinát (minden oltópont 60 személyt tud fogadni naponta). Időpontokat szombattól kezdődően lehetett kérni (személyesen vagy a háziorvos, illetve hozzátartozó segítségével, a 021 414 44 25 telefonszámon vagy a https://vaccinare-covid.gov.ro felületen, és a jogosultak (a krónikus betegek, a 65 év fölöttiek és a fogyatékkal élők) éltek is a lehetőséggel, az oltási honlapon óránként 18 ezer személy kért előjegyzést; szombaton 14 óráig már 109.800 ember jelentkezett immunizációra.

Az oltáskampány közösségi oldala szerint Románia második helyen áll Európában a beadott első adag vakcinákat tekintve, hatodik helyen a naponta beadott vakcinák szempontjából és világszinten a hetedik a koronavírus-vakcina második adagjával történt immunizációt tekintve. Ezeket lakosságarányosan számolják ki, vagyis a 100 lakosra jutó, már beadott dózisok alapján.

A RO Vaccinare Facebook-oldalon arról is tájékoztatnak, hogy a Bloomberg becslései szerint száz országban több mint 225 millió adag oltást adtak be eddig a COVID-19 ellen, naponta körülbelül 6,07 millió dózist világszinten.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 494
szavazógép
2021-03-01: Történelmünk - :

Az Úz völgye az első világháborúban (2.)

A Háromszék Vármegye Kiadónál nemrég megjelent, Kocsis Károly által szerkesztett Előre az Úz völgyében című könyv bevezetőjében Gottfried Barna történész, levéltáros összefoglalta az eseményeket. Ennek első részét, a jegyzetek elhagyásával, a szerkesztőség alcímeivel múlt csütörtöki Történelmünk rovatunkban közöltük, ma a második, befejező részt olvashatják.
2021-03-01: Belföld - :

Hírsaláta

ELADÓ KÓRHÁZ. Egy internetes apróhirdetés-portálon hirdették meg eladásra a tengerparti Mangalia város kórházának egy részét, a szülészetet és gyermekgyógyászatot. Az épület tulajdonosa 2,5 millió eurót kér a telekért és az épületegyüttesért, a kapott összegen pedig szintén a tengerparton luxusszállodát építene.