A nagyon előnyös helyszínen, közvetlenül a tenger mellett fekvő 7000 négyzetméteres területet a Vöröskereszt igényelte vissza 2017-ben a bíróságon, és megnyerte a pert, azonban az ezzel járó költségeket nem tudta kifizetni, ezért az ingatlant árverésre bocsátották. A licitet egy argeși személy nyerte meg, akinek a bírósági végzés értelmében szerződéses kötelezettsége van a kórházzal: a kórház vezetője, Alina Dan szerint tíz évig meg kell őrizni az orvosi tevékenységet. A törvény szerint azonban a tulajdonos bérleti díjat kérhet, ám a havi csaknem tízezer eurós összeget túlságosan magasnak tartja a kórházat működtető helyi önkormányzat, amely már régóta új kórházat akar építeni. Egyelőre a meglévőért aggódnak, amely jelenleg a déli partvidék COVID-kórházaként szolgál. Ozghiun Menabit helybeli tanácstag elmondta: ha holnap az új tulajdonos a saját nevében szerződést köt az áramszolgáltatóval, akkor akár le is zárhatja az áramellátást, azzal az indokkal, hogy nem akarja fizetni a kórház fogyasztását. (Transindex)

LENNEBB KELL ENGEDNI A MÉRCÉT. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter szerint az idei vizsgákon az elvárásokat hozzá kell igazítani a tanév rendkívüli voltához, és a mércét „intelligens módon lennebb kell engedni”, mert a diákok nem kérhetők számon úgy, mintha az oktatásban nem lett volna semmiféle változás a pandémia alatt.„A vizsga elvárásai az idei év sajátosságaihoz igazodnak. Ha nem ismerjük el, hogy ez az év más volt, mint a többi, az azt jelenti, hogy tagadjuk a valóságot” – jelentette ki. Hozzátette: a vizsgák fizikai jelenléttel fognak zajlani, és a vizsgán számonkérhető anyagot szakértők állították össze oly módon, hogy ne egy bizonyos időszakban (néhány hónap alatt) átadott ismeretanyagra koncentráljanak, a kevésbé fontosnak minősített ismeretektől pedig eltekintenek. Sorin Cîmpeanu úgy véli, a vizsgákat járványtól függetlenül is rugalmasabbá kellene tenni, hogy a számonkért anyag idomuljon a tanuló későbbi tanulmányaival kapcsolatos terveihez, annak érdekében, hogy maximálisan tudjon összpontosítani az egyetemi felvételihez szükséges tantárgyakra. „Ezen dolgozunk jelenleg” – állítja. (Maszol)

NULLA BEFIZETÉS, SPECIÁLIS NYUGDÍJ. Olyanok is kapnak pofátlanul nagy juttatásokat, akiknek rendes nyugdíjat sem kellene adni. Az Adevărul kiderítette, hogy a 9575 speciális nyugdíjra jogosult személy közül 2970-en soha egyetlen lejnyi nyugdíjjárulékot sem fizettek be. A legtöbben közülük bírák és ügyészek, akiknek nyugalmát nem zavarja, hogy így is havi 19 ezer lej körüli összeget tesznek zsebre. Csak ez a kategória havonta 51 474 330 lejt szív le az államkasszából. A speciális nyugdíjak ügyében egyébként hosszú évek után a múlt csütörtökön tört meg a jég, ám a honatyáknak nem sikerült lenyűgözniük a közvéleményt azzal a demagóg lépéssel, amellyel eltörölték a képviselők és a szenátorok speciális nyugdíját – ez ugyanis alig több mint egy százalékát teszi ki a juttatásokra szánt keretösszegnek. Úgyhogy a kérdés koránt sincs megoldva, s valami azt súgja, sok víz lefolyik még a Dâmbovițán, míg pont kerül a történet végére. (Főtér)