A járványhelyzet alakulása

A koronavírus-járvány első éve a két fő hullám mentén zajlott le Romániában – elevenítik fel –, az első, február és augusztus közötti időszakban az aktív esetszámok 17 000 fölötti maximumot értek el, a napi megbetegedések számát tekintve 1500 új esetet is jegyeztek a csúcson. A második hullám a 2020. szeptember – 2021. február közötti időszakban bontakozott ki, amikor az aktív esetszám már a 116 000-et is meghaladta, a napi megbetegedések száma pedig a tízezres érték fölött tetőzött. Európában ugyanakkor jelenleg egy harmadik hullám van kialakulóban, amely Romániát is elérheti, az egészségügyi minisztérium már jelezte, hogy készül erre. A legtöbb hazai járványügyi szakember véleménye szerint a harmadik hullám beindulása március hónap végén, április hónap elején várható.
 

Kormányzati intézkedések

A tavaly meghozott kormányzati és pénzügyi intézkedések a gazdasági válsághelyzet enyhítését célozták. Ilyen volt a kényszer-munkanélküliség, egyes adók és illetékek befizetési kötelezettségeinek elhalasztása, az állam által 80%-ban garantált vállalati hitelek bevezetése, az IMM Invest és az IMM Factor program, 9 hónapos hitelmoratórium, kedvezmények a határidő előtt befizetett vállalati adókra, a jegybanki alapkamat 1,25 százalékig történő lépcsőzetes csökkentése vagy a devizabetétek kötelező tartalékrátájának csökkentése 5 százalékra. Részben az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően Románia gazdasága az elemzők várakozásaihoz képest kisebb mértékben esett vissza a múlt évben, a 2020-as év utolsó negyedéve pedig az előző negyedévhez képest számottevő gazdasági növekedést is mutatott – hívják fel a figyelmet az elemzők. A költségvetésben az idei évre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami azt jelenti, hogy 2021 végéig Románia GDP-je behozhatja a járvány okozta veszteségeket, és újra elérheti a 2019-es GDP-szintet. Ennek a gyors visszarendeződésnek ugyanakkor komoly ára van: a 2020-as év GDP-arányos költségvetési deficitje majdnem elérte a 10 százalékot, és az idei várakozások is 7 százalék fölötti deficitet vetítenek előre, amely Románia államadósságát nagyon rövid idő alatt drasztikusan megnöveli.
 

A kilátások

A járvány okozta válság következtében Románia gazdasága a 2020-as évben 3,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el a Statisztikai Hivatal legfrissebb becslései alapján. Ez a csökkenés az eurózóna 6,8 százalékos átlagos visszaeséséhez képest jóval mérsékeltebb, mindezt úgy, hogy a mezőgazdaság kimondottan rossz évet zárt a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.

A hatóságok gyors és viszonylag hatékony intézkedései, valamint a vállalati szektor várakozásokat meghaladó ellenálló képessége mellett a romániai gazdaság struktúrája is jelentős szerepet játszott a mérsékeltebb gazdasági csökkenésben: a leginkább érintett szektorok ugyanis, mint a turizmus és vendéglátás, csak kis részarányt képviselnek Románia teljes gazdaságából, így ezek negatív hatása is csak korlátozott volt a gazdaság egészére nézve.

A kutatásban részt vevő szakértők szerint az előző év várakozásokon felüli gazdasági teljesítményéből kiindulva akár az 5 százalékot is meghaladó gazdasági növekedés következhet. Mivel Európa számos országában jelenleg ismét szigorú korlátozások vannak érvényben, és így rövid távon az eurózóna csak nehézkesen tud helyreállni, emiatt Romániában is csak szerény gazdasági növekedésre számítanak a január–március időszakban. Az első negyedévet követően azonban egy dinamikusabb növekedést vetítenek előre. Az EU-s gazdasági támogatások szintén jó táptalajt jelenthetnek majd a folyamathoz.
 

A pénzügyi piacok

A pénzügyi piacok alakulása tavaly rendkívül változékony volt: a tőzsdeindexek a márciusi hatalmas esést követően hasonlóan látványos visszarendeződést mutattak.

A Bukaresti Értéktőzsde irányadó indexe, a BET-index például 2020-ban teljes mértékben ledolgozta a járvány miatt elszenvedett veszteségeket, sőt, a válság kezdetéhez viszonyítva 2021. február végére +8,3 százalékos hozamot is elért. A közeljövőben várható folyamatok kapcsán a legfontosabb kihívást a túlzott vállalati és banki likviditás kezelése jelenti, melyeknek célja az inflációs nyomás enyhítése és egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok megszüntetése lesz.
 

A vállalati szektor

A romániai vállalatokat a koronavírus-járvány első hulláma, pontosabban a 2020-as év második negyedéve érintette a leginkább negatívan, de az egyes iparágak között jelentős eltérések mutatkoztak. Az IT-szektor és a futárszolgálatok például számottevő növekedést könyvelhettek el, míg másik két ágazatnak drámai veszteségekkel kellett szembenéznie: a turizmus és vendéglátás például 67,4 százalékkal esett vissza 2020 második negyedévében, míg ugyanebben az időszakban a kulturális, művészeti és egyéb szórakoztató szolgáltatások 60,4 százalékos veszteséget könyvelhettek el. A romániai GDP-hez nagyobb arányban hozzájáruló ágazatok közül a nehézipar emelhető ki, amely a második negyedévében 29,1 százalékkal esett vissza.

A szükségállapotot követő lazítás következtében a lakosság mobilitása újra növekedésnek indult, ami pozitív hatást gyakorolt a gazdaság majdnem minden szereplőjére. A 2020-as év végéig mindössze néhány ágazat maradt jelentős veszteségben, mint például a légi közlekedés vagy a vendéglátás, míg az ipar és a kereskedelem az év végéig teljes mértékben behozta a járvány alatt elszenvedett veszteségeket. A leglátványosabb növekedést bemutató iparágak közül is az IT-szektor (20 százalékot meghaladó éves növekedéssel), valamint az építőipar emelkedett ki (10 százalékot meghaladó éves növekedéssel).
 

Az ingatlanpiac

A kezdeti várakozásokkal ellentétben az ingatlanpiac meglepően jól átvészelte a válság eddigi időszakát. Az egy négyzetméterre vonatkozó átlagárak alakulása országos szinten és a legnagyobb városokban is azt mutatja, hogy az ingatlantulajdonosok meg tudták tartani piaci pozícióikat és áraikat. Bár a járvány első hónapjai az árak mérsékelt csökkenését, valamint a tranzakciók számának drasztikus visszaesését eredményezték, 2020 nyarára az ingatlanpiac újra növekedési pályára állt, amelyet még enyhe árnövekedés is  kísért. Ha a 2008–2009-es válság egy hasonló időszakával vetjük össze az ingatlanpiac mostani alakulását, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy az akkori ingatlanpiaci válság sokkal mélyebb volt, amelyet drasztikus árcsökkenés kísért, és amelynek jóval hosszabb távú következményei voltak – írják az elemzők. (-ádi)