A költségvetési törvény elfogadásával véglegessé vált a mezőgazdaságra szánt keret is, a kormány szerint reális alapokra helyezték a büdzsét. Tavalyhoz képest nőtt a pénzkeret, 2020-ban 47,5 milliárd lejből, idén 64,3 milliárd lejből gazdálkodhat az agrárminisztérium. A növekedés az uniós újjáépítési és felzárkóztatási alapból lehívható összegnek köszönhető – az ország maga dönthet arról, hogy mire költi ezt a pénzt. Az agrártárca költségvetése a tervezett programok révén kielégíti a gazdák igényeit, másrészt az agráradminisztráció költségeit is biztosítja – mondotta érdeklődésünkre Könczei Csaba parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja.
A költségvetési vita során a leghevesebb szóváltás a tavaly tavaszi szárazság okozta károk megtérítése kapcsán robbant ki, a szociáldemokraták kérték, hogy módosítsák a költségvetést, különítsenek el erre is egymilliárd lejt. A szenátus és a képviselőház mezőgazdasági bizottságainak együttes ülésén 24 igen, 24 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elutasították a javaslatot. Tudni kell, hogy ilyen esetben a tartózkodás egyenértékű a nem szavazattal – számolt be Könczei.
Ő maga nemmel szavazott, több szempont alapján is. Elsősorban sokat nyomott a latban, hogy a háromszéki gazdák esetében nem releváns ez a kártérítés. Másrészt a kormánykoalíciós partnerek egyezsége szerint a módosító javaslatokat el kellett utasítani azért, hogy az ország költségvetése mielőbb alkalmazható legyen. Ha elfogadják a szociáldemokraták szárazságkárokra vonatkozó módosító javaslatát, az egész költségvetést újra kellett volna tárgyalni, ami hosszas procedúrát feltételez. Végül pedig az agrárminiszter ígéretet tett, hogy más forrásokból lesz pénz a kártérítésekre – magyarázta a képviselő.
Kedvező a stratégia
Könczei beszámolója szerint a mezőgazdasági minisztérium középtávú stratégiájában több olyan célkitűzés szerepel, melyek a háromszéki gazdákat is érintik. Szó van többek között az uniós alapok lehívásának ösztönzéséről a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok esetében is, a mezőgazdaság pénzügyi és fiskális fenntartásáról, a vidékfejlesztési folyamat felgyorsításáról. Tervezik az agráradminisztráció reformját, a hegyvidéki övezet fejlesztését és védelmét. Ösztönöznék a piacorientált gazdaszövetkezési formák létrejöttét. Folytatnák a meglévő öntözőrendszerek korszerűsítését, újak létesítését. Támogatást kapnának az elismert gazdacsoportok, továbbra is támogatnák a mezőgazdaságban elhasznált gázolaj luxusadójának megtérítését, fizetnék a területalapú és az átmeneti támogatásokat. Ugyanakkor hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságban az adócsalás visszaszorítására.
Az ágazati politikák keretében külön programot szánnak az öntözési infrastruktúra felújítására és bővítésére. Továbbra is lépéseket tesznek a bio- és hagyományos termékek előállításának ösztönzésére, támogatják a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatást. A báznai és mangalica sertésfajták esetében is lesz fejlesztési program.
Esedékes támogatások
Könczei Csaba beszámolt a Közösségi Agrár Politika keretében folyósított közvetlen kifizetésekről is.
Az egységes területalapú támogatás (a SAPS) megmarad. Ugyanígy az országos átmeneti támogatások a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatban is folytatódnak. A klímát és környezetet óvó mezőgazdasági gyakorlat – az úgynevezett zöldítés – támogatása is megmarad. Szintén folytatódik a visszaosztott támogatási rendszer, a szubvenciót legtöbb harminc hektár felületig folyósítják. Az intézkedés célja a mezőgazdasági területek összevonása, öt hektárnál nagyobb területet megdolgozó farmok létesítése.
A fiatal gazdák – 40. életévüket be nem töltöttek – a területlapú támogatások keretében külön kifizetést kapnak. A termeléshez kötött támogatások a növénytermesztési szektorban többek között a gabonák, olajos magvak, burgonya, száraz takarmányok, cukorrépa esetében igényelhetők. Az állattenyésztők a juh-, kecske-, szarvasmarha- és növendékhús, valamint a tej és tejtermékek után kaphatnak termeléshez kötött támogatást. A kistermelők legtöbb 1250 euró értékben kaphatnak támogatást a saját vagy bérelt területek után – ha nem csökkentik megművelt területeik nagyságát 2015-höz képest.
