Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter néhány napja hasznos információkat közölt az állattenyésztők és azon gazdák számára, akik pályázni szeretnének a kétéves átmeneti időszakban. A miniszter bejelentése szerint hamarosan kész lesz a jó mezőgazdasági gyakorlatok frissített leírása, amely a természetes és a műtrágyával való helyes bánásmódot szabályozza miniszteri rendelettel. Tánczos Barna reméli, hogy az új előírásrendszer jobban kedvez majd a gazdáknak, mint a korábbi szabályozás. Tánczos várja, hogy a rendelkezést a mezőgazdasági miniszter is kedvezően véleményezze és aláírja.
Új előírások a kicsiknek
„Az új szabályozás nagyon fontos a területalapú támogatások és a hamarosan induló vidékfejlesztési pályázatok szempontjából, mert olyan tevékenységeket szabályoz, amelyek közvetlenül a környezetvédelmet segítik. A legnagyobb gond nálunk az a mód, ahogy az istállótrágyát kezeljük, tároljuk és kiszórjuk. Itt a trágyatárolókról beszélünk, meg arról, hogy melyek a raktározási és a kiszórást tiltó időszakok, arról, hogy miként szállítjuk ki a mezőre és ott hogy tároljuk, valamint a kiszórt trágya mennyiségéről hektáronként” – értékelte Tánczos.
A miniszter bejelentése szerint újragondolták a trágyatárolás módját a kis, 8 számosállat (SzÁ) alatti és a közepesnek számító, 8 és 40 SzÁ közötti gazdaságokban. „Amikor arról beszélünk, hogy minden állattartó gazdaságnak rendelkeznie kell egy saját trágyatárolóval, tudnunk kell azt is, hogy a kis családi gazdaságnak nincs minden esetben akkora pénzügyi forrása, hogy megépítse ezt. Ezért kell ezek számára alternatívát keresni. Így a 8 SzÁ alatti gazdaságokban meg lesz engedve, hogy a gazdaságban termelődött trágyát a mezőn tárolják, de ezt mindenképp a tiltási időszak előtt ki kell szórniuk. Kissé újragondoltuk a 8 és 40 számosállattal rendelkező gazdaságok esetét is, itt engedélyezzük, hogy ha nem megfelelő nagyságú a meglevő trágyatároló, a kiszórás előtt rövid időszakokra a mezőn is tárolhassanak trágyát. Nagyon fontos, hogy a tárolás ne mindig azonos helyen történjen minden évben, és a trágyát kötelezően szalmarétegre kell rakni, hogy az az esetleges folyásokat felszívja”.
A most érvényben levő szabályozás szerint a száraz trágyát a szántóföldeken és a kaszálókon, legelőkön november 1. és március 15. között nem szabad kiszórni. A híg trágyát és állati vizeletet a szántóföldeken ugyancsak november 1. és március 15. között tilos kijuttatni, a legelőkre viszont már október 1-től tiltott. Gyakorlatilag az állattartó gazdának akkora tárolót kellett építenie, amiben a téli kötött tartás négy és fél hónapja alatt termelődött trágya elfér. Tánczos szerint az állatonként termelt trágyát is újraszámolták, főleg a szabad tartású (legelőn is tartott) állatoknál. Így csökkenni fog a tároló alapterülete és egyben a megépítés költsége is.
A miniszter nem érti, hogy eddig miért csak az 1,2–1,5 méter magasságú trágyatárolók építését szorgalmazták, illetve engedték. Most el lehet menni a 2–3 méter magasságig is, természetesen jó, ha a gazdaság rendelkezik megfelelő gépesítéssel, és megvalósítható a trágya tárolóba juttatása, illetve annak kiürítése a kiszóráskor. Természetesen, ebben az esetben is kisebb felületű tárolóra lesz szükség, csökkentve a megépítés költségeit.
Mi lesz a pályázókkal?
A megyei vidékfejlesztési hivatalnál érdeklődtünk, hogy az új, kidolgozás alatt álló trágyakezelési mód hogyan fogja befolyásolni az állattenyésztők pályázatait.
A szakemberek szerint nagyon jó, hogy végre lesz egy, az állattartók érdekeit is figyelembe vevő szabályozás. A trágyatároló építésének kötelezettsége miatt sokan elálltak a pályázástól, főleg a fiatal gazdák és a kisgazdaságok. Ugyanis a tároló megépítéséhez építési engedély szükséges, amelyet nagyon körülményes megszerezni.
Az építési engedély mellé kell a közegészségügyi igazgatóság engedélye, amelyet a 2014/119-es egészségügyi miniszteri rendelet szerint csak akkor adtak meg, ha a tárolót 500 méterre építik az utolsó lakott háztól. Időközben az Országos Vidékfejlesztési Ügynökség közbenjárására 2018-ban változtattak a 119-es rendeleten. A 2018/994-es rendelet szerint megengedik a gazdaságon belüli tároló építését, betartva a gazdaságban tartott SzÁ szerinti távolságot, kisgazdaságoknál a minimális 10 métert a lakott háztól és a vízforrástól, a 10 számosállatnál nagyobb gazdaságokban az 50 métert.
A baj annyi volt, hogy mire kijött a változtatás (2018 augusztusában lépett érvénybe), a pályázható pénzek szinte mind elfogytak a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatásánál. A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség kényszermegoldásként engedélyezte az építési engedélyt nem feltételező ideiglenes trágyatárolókkal való megoldást, de ez sem megfelelő környezetvédelmi szempontból, és ebben az esetben a trágyakiszórási munkálatok nem gépesíthetők. Az ideiglenes tároló egy 20–40 centi magas deszkakeret, amelyet vastag fóliával vagy vízhatlan vászonnal bélelnek ki, esetleg négy cölöpre kifeszítik a fóliát vagy vásznat, és arra gyűjtik a trágyát.
Másik megoldásként a trágyatárolásra a vidékfejlesztési ügynökség engedte a pályázatoknál, hogy a gazdaságban termelődött trágyát oda szállítsák és raktározzák, ahol létezik községi, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező tároló. Ilyen kettő van a megyében, Uzonban és Csernátonban. A megyéből több pályázó is ehhez a megoldáshoz folyamodott, de elég körülményes az odaszállítás. És legtöbb esetben az értékes érett trágya nem jut vissza a gazda földjeire tápanyag-utánpótlásként.
A vidékfejlesztési szakemberek szerint most megfelelőbb lesz, ha a 8 SzÁ alatti gazdaságok a saját mezőgazdasági területükön is tárolhatják a trágyát, hiszen a legtöbb pályázó állattenyésztő vagy vegyes gazdasággal rendelkező fiatal (6.1-es intézkedés) és kisgazdaság (6.3-as intézkedés) állatállománya nem haladja meg a 8 számosállatot.
