Kereken egy tucatnyi programmal támogatja Sepsiszentgyörgy önkormányzata a város lakosságának testi és szellemi egészségét. A tizenkét, tegnap ismertetett program java része már működik, de vannak újak is, a városvezetés pedig idén kiemelt figyelmet és több pénzt is fordít rájuk – jelentette be tegnap Antal Árpád polgármester és Kondor Ágota mentálhigiénés szakember, a helyi tanács egészségügyi, szociális és vallásügyi bizottságának elnöke. Az egészségfejlesztés és mentális egészségfejlesztés Sepsiszentgyörgyön gyűjtőnévvel a szociális, oktatási és egészségügyi ellátás terén kidolgozott elképzeléseket illetik, és ez a terület a második abból a nyolcból, amelyek mindegyikére átfogó stratégia készült. Az első a tegnapi lapunkban ismertetett ifjúsági konzultáció volt, és az abban felvetett gondokra kínált megoldások. Az egész A mi városunk a mi felelősségünk jelszó alatt fut.
Azt már eddig is tudta az önkormányzat, hogy mi az, amire nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni, most azonban odáig jutottak a tervezéssel, hogy konkrétumokat is tudnak közölni, célcsoportok szerint. Az RMDSZ-frakción belül megalakult egy munkacsoport, amely a szociális és oktatási hálózat fehér foltjait keresi, és hiánypótló programokat indít vagy támogat – mondta el bevezetőként Kondor Ágota, majd sorra vette a terveket.
Védőnő- és szülőképzés
A legkisebbekkel kezdte: a bölcsődei hálózat bővítése, a bölcsődék korszerűsítése és felszerelése mellett a személyzetre is figyelnek, csecsemőgondozók és védőnők képzését támogatják, akár külföldön is. A védőnői hálózat nemcsak a kisbabákkal, hanem terhesgondozással, szülői tanácsadással is foglalkozik majd.
Antal Árpád hozzáfűzte: jelenleg 318 kisgyermek jár bölcsődébe Sepsiszentgyörgyön, ez többszöröse az országos (4 százalékos) átlagnak, de még legalább kétszer ennyi helyre van igény.
A szülőket is segíteni kívánják, számukra szülői tréningeket és akadémiát is szerveznek, utóbbit az Ezüst akadémia mintájára, neves szakemberek meghívásával, időszerű témák feldolgozásával (a gyermek fejlődéslélektanától a digitalizációig), de civil szervezeteknek, sőt, önszerveződő csoportoknak is teret adnak. Erre már kész programjuk van, beindításához a költségvetés elfogadását és a járvány enyhülését várják.
Jókedvűen iskolába
Újdonság a Fabatka rendszer, amely ifjúsági és diák-kezdeményezéseket karol fel meglehetősen tág körben. Bizonyos tevékenységeket – önkéntességet, segítségnyújtást, akár egy erdei iskola megszervezését – fabatkával jutalmaznak, amivel a fiatal táborozást, kirándulást, okoseszközt, sportbérletet és más effélét vásárolhat majd meg, egyénileg vagy csapatban.
A Lábbusz program valószínűleg már a húsvéti vakáció után rajtol, az a célja, hogy a gyermekek együtt, gyalog menjenek iskolába, egy nagyobb önkéntes kíséretében. Ez lehet fabatkás fiatal, de a város sportolóit is bevonnák, olykor meglepetésként pedig a polgármester, a sportminiszter vagy más híresség is kísérőül szegődhet. A szülőknek csak egy közeli találkozóhelyig kellene kivinniük gyermekeiket, ahonnan közösen, jókedvűen, beszélgetve vagy akár dalolva is mehetnek tovább. Ezt a mintát a finn oktatásból vették, de hat országban is működik. A nehéz iskolatáskák ellenszerét (mert sok szülő emiatt viszi-hozza autóval a kisiskolás gyermekét) a sok mindent elnyelő iskolai kisszekrények beszerzésében látja Kondor Ágota.
A délutáni oktatást már több éve támogatja az önkormányzat, és bár a járvány alatt valamivel kevesebb gyermek (195 helyett 175) veszi igénybe az ebédet és a heti négyszeri foglalkoztatást, folytatni és javítani kívánják ezt is, az étkezés minőségére is figyelve. Emellett az alternatív oktatási kínálatot is bővítenék, mert van rá igény: a meglévő Waldorf és Step by Step osztályok mellett a Montessori-módszert is bevezetik, habár ezek nem kevés befektetést igényelnek.
A sepsiszentgyörgyi kiválósági központot is a város költségvetéséből tartják fenn (habár sok más városban ezek minisztériumi alapokból működnek), és mivel nagyon jó eredményeket érnek el, az ötödikesek és a második-harmadik osztályosok számára is bevezetnek olyan új programokat, amelyek a kognitív képességeiket fejlesztik.
A pedagógusok számára olyan ösztöndíjrendszert dolgoztak ki, amely nem csupán a kiváló munkát vagy a hátrányos helyzetű diákokkal való foglalkozást jutalmazza (mint a legtöbb létező díjazási forma), hanem „a hétköznapok szürke eminenciásait” is, azokat, akik kevésbé látványos, de szintén nagyon értékes munkát végeznek, például egy ötös tanulót hetesre hoznak fel. Emellett saját képzésükre, feltöltődésüket, jóllétüket szolgáló projektekre is pályázhatnak az érdekelt tanárok, tanítók.
Megelőzés és közösségépítés
Szűrő- és prevenciós programokra is szánnak az idén pénzt, több korcsoport számára. Sokat működtetnek már a civil szervezetek – egyházi, iskolai, polgári alakulatok –, ezek számára jó nagy pályázati keretet különítenek el.
Támogatják a megelőzési munkát (a drog-, alkohol-, dohányfüggőség és egyebek kivédésére), a gyermekek, fiatalok testi és lelki jóllétét erősítő kezdeményezéseket, a szakemberek – szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek – bevonását, szakértők, példaképek időnkénti meghívását is. Ide illik az a rendezvény is, amelyre április 7-én, az egészség világnapján kerül sor: a civil szervezetek a köztereken felállított sátrakban fogadják a lakosságot ingyenes vércukorszint-, vérnyomás- és vérzsírmérésre. A családorvosok szövetségével és a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórházzal a rákszűrésben és az egészségre való nevelésben működnek együtt, hozzájárulnak a nők mellrák- és méhnyakrák-, a férfiak prosztatarák-vizsgálataihoz is.
Az önkormányzat egyházi és civil partnerei idén nem csupán beruházásokra (templomjavításokra és hasonlókra) kapnak pénzt, hanem közösségépítő tevékenységekre is, mert nemcsak az a fontos, hogy a falak rendben legyenek, hanem az is, hogy azokon belül és kívül mi történik – jegyezte meg Antal Árpád. A polgármester elmondása szerint az elmúlt négy évben évenként egymillió lejjel támogatták a történelmi egyházak építkezéseit, ezen felül idén további 500 ezer lejt szánnak közösségfejlesztésre, és ugyancsak 500 ezer lej áll a civil szervezetek rendelkezésére. Hozzátette: sok jó programot működtetnek az egyházak és a civil szervezetek is úgy, hogy nem is mindig tudnak egymásról, ezért a városvezetés szeretne a tevékenységek szervezésében, koordinálásában részt venni. Az elöljáró szerint ezek a szervezetek kiváló munkát végeznek és megérdemlik a támogatást, de nem mindig látszanak. És vannak olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, például a Székelyföldön még tabunak számító alkoholfogyasztás vagy a családon belüli bántalmazás. Kondor Ágota szerint szerencsére sok jó szakember él Sepsiszentgyörgyön, akinek csak keretet kell teremteni a munkájához.
Szociális programokat is indítanak, illetve folytatnak a fogyatékkal élők (mozgásukban korlátozottak, hallás- és látássérültek) és hátrányos helyzetűek számára. Ezek közül a hátrányos helyzetűek lakhatási támogatását és az akadálymentesítést emelték ki, amit természetesen nem lehet „egy csavar kicserélésével” megoldani, de felveszik a kapcsolatot az érintett szervezetekkel, körbejárják a várost, és megnézik, hol mit tudnak segíteni. Lépésről lépésre, de előre fognak mozdulni – ígérik.
Mozgás és egészség
Az egészséges, az egészségtudatos életmód, táplálkozás, mozgás népszerűsítését is céljának tekinti a városvezetés, ennek érdekében bevezetné az egészségtan oktatását, fejlesztetné a sporttermek, sportpályák, iskolai játszóterek felszerelését, és minden olyan kezdeményezést támogatni fog (szintén pályáztatási rendszerrel), amely ezt a célt szolgálja.
A nemrég elhunyt Csíki Sándor gyógytornászról, a város egyik Pro Urbe díjas személyiségéről is elneveztek egy programot, amely a testtartás és a mozgáskoordináció megfigyelésére alapoz, ez is a húsvéti vakáció után indul. Kondor Ágota elmondta: nem tudni, hogy Csíki Sándor hány gyermeket mentett meg a kerekesszéktől, de ebben a szellemben kívánják útjára bocsátani ezt a programot, amelynek során háromezernél több elemista (0–4 osztályos) testtartását mérnék fel gyógytornászok segítségével – nyilván a szülők írásos beleegyezésével. Eddig már 20–25 gyógytornász ajánlotta fel részvételét, az ő segítségükkel a lúdtalpat, gerincferdülést és hasonlókat idejében azonosítani lehet. Ők javasolják a megfelelő gyógytornát is, ami ugyan már nem lesz ingyenes, ám azzal súlyos betegségeket lehet megelőzni, és az sem mellékes szempont, hogy a mozgás a tanulásban is segít, mert stimulálja az idegpályákat. A program része a tornatanárok érzékenyítése is: ők ugyan tanulják ezeket, de kevéssé alkalmazzák. A szülőket is érzékenyíteni kívánják, hiszen nagyon sok a tornaóra alól felmentett diák (a hivatalos statisztikák szerint megyeszinten 3 százalékra rúg az arányuk, de városon magasabb, és ott a legtöbb az alkami kibúvó is), holott mindenki számára létezik megfelelő mozgásforma.
Az új programokat már idén el szeretnék indítani, ahogy a járványhelyzet engedi, mert nagyon sok lelkes szakember várja, hogy bekapcsolódjon – erősítették meg –, a már működő régebbieknek pedig keretet és lendületet szeretnének adni.
Minderre négymillió lejnél többet fordítanak, de ezen kívül a tanintézményekben is rekord összegű beruházásokat eszközölnek. Az iskolák orvosi és fogorvosi rendelőit már korábban felszerelték, és ha több pénz kell, többet fognak kiutalni – szögezte le Antal Árpád, aki nagyon szeretné, ha a szülői hozzájárulások (osztálypénzek) megszűnnének, hiszen úgy érzi, hogy az önkormányzat képes az oktatáshoz szükséges standard körülményeket biztosítani Sepsiszentgyön.
