Az anyanyelven történő írott kommunikációban szándékszik segítséget nyújtani az önkormányzatoknak a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat azzal a kezdeményezéssel, melyet ez év végéig szeretnének megvalósítani. Az elképzelés szerint a szervezet átvállalná az önkormányzatoktól az ezek által használt formanyomtatványok fordításának feladatát. Az elkészült kétnyelvű iratokat honlapjukon bármely önkormányzat számára elérhetővé tennék.
Benkő Erika, a szervezet vezetője szerint egyéves tervről lenne szó. Abból indultak ki, hogy a közigazgatási egységeknek törvény adta lehetőségük van a kétnyelvű formanyomtatványok biztosítására és a kétnyelvű válaszlevelek megfogalmazására. A közigazgatási törvénykönyv 94. cikkelye rendelkezik erről, de nincs pontos kép arról, hogy a gyakorlatban ez mennyire valósul meg. Ezért első lépésként felmérik, hogy az írásbeli kommunikációban mennyire jellemző az anyanyelvhasználat, vannak-e kétnyelvű formanyomtatványok, az önkormányzathoz fordulóknak van-e lehetőségük, hogy anyanyelvükön nyújtsanak be iratokat. Arra is kíváncsiak, hogy az emberek milyen mértékben élnek a lehetőséggel. Azt is tudni szeretnék továbbá, hogy milyen arányban válaszolnak magyarul az igénylésekre, megkeresésekre. Több, különböző szintű önkormányzatot is megkerestek már ezekkel a kérdésekkel. A válaszok alapján felmérik, hogy a kommunikációra, tájékoztatásra használt formanyomtatványok közül hánynak van kétnyelvű változata (román–magyar), illetve melyeknél kell ezt a problémát rendezni. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vállalná a fordítást, illetve a kétnyelvű nyomtatványokat kitennék a honlapjukra, ahol mindenki számára elérhetőek lennének.
Benkő Erika rámutatott, hogy Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda esetében valószínűleg nem jelent gondot, hogy ezeket a nyomtatványokat le kell fordítani, van erre lehetőség, viszont a vidéki önkormányzatoknál, ahol amúgy is sok esetben személyzetgondokkal küzdenek, már más a helyzet. A szolgálat ebben nyújtana segítséget, illetve később ösztönözni is szándékoznak az önkormányzatokat, hogy használják ezeket a formanyomtatványokat.
Az igazgató szerint egy újabb kaput nyitnak az anyanyelvhasználat irányába, illetve reményeik szerint ez segíthet túllépni olyan rossz beidegződéseken, mint amilyen például, hogy egy románul megfogalmazott kérést hamarabb elintéznek, mint egy magyar nyelven benyújtottat. Úgy véli: az anyanyelvhasználat kulcsa az önkormányzatoknál van, jóval nagyobb a mozgásterük, mint például az állami intézményeknek. „Azt akarjuk, hogy magától értetődő és természetes legyen az erdélyi magyarság számára, hogy élünk a rendelkezésünkre álló anyanyelvi jogainkkal az önkormányzatokkal való hivatalos kommunikációban” – fogalmazott Benkő Erika. (ndi)
