A hazai foglalkoztatási adatok szerint az aktív lakosság mintegy hetven százaléka dolgozik, ám a teljes lakosságra vetített foglalkoztatási ráta ennél jóval alacsonyabb. Az utóbbi napokban megjelent statisztikai adatok alapján az alábbiakban a számok tükrében igyekszünk betekintést nyújtani a foglalkoztatás hazai helyzetébe.
Bár a hivatalos statisztikai adatok még mindig 22 millió fölöttire teszik a hazai lakosság számát, azt teljes bizonyossággal nem lehet tudni, hogy az időlegesen vagy véglegesen külföldön dolgozók magas aránya miatt hány ember él életvitelszerűen az országban. Így aligha állapítható meg az is pontosan, hogy a hivatalos statisztikákban szereplő foglalkoztatási adatok mennyire relevánsak. Ennek ellenére az alábbi elemzésekből – bár némileg ellentmondóak – kihámozhatóak a foglalkoztatás jellegzetességei is.
Mennyi az annyi?
A BusinessMagazin.ro elemzése szerint a REVISAL elektronikus alkalmazott-nyilvántartó rendszerben (ez váltotta fel a munkakönyvek rendszerét) az év elején több mint 5,5 millió munkaszerződést tartottak nyilván. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ennyi munkavállaló dolgozik hivatalosan Romániában, hiszen egy személy akár több munkaszerződéssel is rendelkezhet. Becslések szerint a két vagy több munkaszerződéssel rendelkezők száma eléri a félmilliót, így talán nem áll messze a valóságtól, hogy hivatalosan ötmillió munkavállalóval lehet számolni.
Ez a szám egyébként nem sokat változott az utóbbi tíz esztendőben, a statisztikai intézet adatai szerint a 2018-as foglalkoztatási csúcs ugyan meghaladta az ötmillió munkavállalót, ebből azonban a járvány jelentősen lefaragott.
Más rendszer szerint számol a hivatalos statisztika. A statisztikai intézet honlapján a 20–64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta a tavalyi év utolsó negyedében meghaladta a 70 százalékot. Szintén itt közlik, hogy a jelzett időben Románia aktív lakossága 8,975 millió volt, ebből 8,505 millió foglalkoztatott, 470 ezer pedig munkanélküli státuszban. Ebből 6,519 millió alkalmazott (a magyarázat szerint: beleértve a fegyveres erőket és hasonló kategóriákat, valamint az informális szektorban és illegálisan dolgozó személyeket), 1,986 millió pedig az úgynevezett más kategóriákba tartozik (szintén a magyarázat szerint: munkaadók, önálló vállalkozók, fizetés nélküli családtagok és mezőgazdasági vállalatok vagy mezőgazdasági szövetkezetek tagjai).
Közszféra
Az Agerpres hírügynökség a napokban a közszférában foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat közölt. Eszerint idén januárban a közintézményekben és közhatóságokban összesen 1,249 millió alkalmazottat tartottak nyilván, aminek 64 százaléka, vagyis valamivel több mint 800 ezer személy a központi közigazgatásban dolgozott, ebből közel 600 ezer olyan intézményben, amelyet teljes mértékben a központi költségvetésből finanszíroznak. Szakterületekre lebontva az oktatási minisztérium 288,7 ezer, a belügy közel 126 ezer, a honvédelmi tárca pedig 75,5 ezer alkalmazottat foglalkoztat, a pénzügyminisztérium kötelékében közel 25 ezer, az egészségügyi tárcánál pedig valamivel több, mint 17,5 ezer alkalmazottat találunk. A helyi közigazgatásban valamivel kevesebb, mint 448 ezer személy áll alkalmazásban, ebből mintegy 275,6 ezren kizárólag a helyi költségvetésekből kapják a fizetésüket, a többit egészében vagy részben az intézmények saját jövedelmi forrásaiból fizetik.
Másfél millióan minimálbéren
Az elektronikus nyilvántartásban egyebek mellett a munkaszerződésekben foglalt bért is regisztrálják. Eszerint közel 1,58 millió munkaszerződés az országban érvényes háromféle minimálbér valamelyikére szól (bruttó 2300, 2350 vagy 3000 lej, utóbbi kettő a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, illetve az építőiparban dolgozóknak jár). Legtöbben, nem kevesebb, mint 1,14 millióan egyébként a legalacsonyabb, vagyis bruttó 2300 lejes minimálbérre szerződtek, ami 1386 lej nettó jövedelmet jelent. Tízezer lejes bruttó jövedelem fölötti összeg közel 237 ezer munkaszerződésben szerepel.
Az alkalmazottak alig 30 százaléka tehát hivatalosan minimálbérért dolgozik Romániában, ami – szakértők szerint – az alacsony képzettség következménye, de annak is betudható, hogy sok munkaadó minimálbérrel alkalmaz, a különbözetet pedig zsebből fizeti, hiszen a munkabér adóterhei magasak.
Háromszéken egyébként az elemzés adatai szerint több mint tízezer munkaszerződést kötöttek a legalacsonyabb, 2300 lejes minimálbérrel, közel kétezren a felsőfokú végzetteknek járó minimálbért és majdnem 1700-an az építőiparban alkalmazott minimálbért keresik, vagyis összesen mintegy 14 ezer alkalmazott munkaszerződése minimálbéres. Tízezer lej fölött alig félezer munkavállaló keres.
