„Románia 2016-ban egy teljességgel elhibázott döntést hozott, amikor úgy határozott, hogy többé egyáltalán nem avatkozik be a medveállomány alakulásába” – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki szerint előre látható volt, hogy ez a hozzáállás a medvepopuláció lassú, de biztos növekedéséhez fog vezetni. Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét arra kértük a minap, hogy fejtse ki véleményét a medveügyben.
Romániában a szakemberek mintegy hétezerre becsülik a medvék számát, ebből 2100 egyed él Hargita megyében. Az elmúlt öt évben csak Hargita megyében 1120 háziállatban tettek kárt, 54 személy szorult kórházi kezelésre és hét halálos áldozata volt a medvetámadásoknak. Idén március 20-án már megvolt az esztendő első medvetámadása a Hargita megyei Énlakán, ahol egy nagyvad kar-, hasi és csípőtájéki sérüléseket okozott egy hatvanegy éves férfinak.
A brüsszeli Petíciós Bizottság (PETI) február 24-i ülésén tárgyalta a megnövekedett medvepopulációval kapcsolatos petíciót, amelyet a három székelyföldi megye tanácselnöke – Hargita megyéből Borboly Csaba, Kovászna megyéből Tamás Sándor és Maros megyéből Péter Ferenc –, továbbá Gabor Alexandru Adrian, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke, illetve Fehér és Szeben megye képviselői kezdeményeztek. A beadványban a medve-ember konfliktusok által leginkább érintett romániai megyék elöljárói azt kérték a brüsszeli vezetéstől, hogy az Európai Parlament gyakoroljon nyomást a medveprobléma megoldása érdekében a román kormányra.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke érdeklődésünkre elmondta: teljes mértékben egyetért Tánczos Barna miniszterrel abban, hogy hat évvel ezelőtt a Cioloș-kormány teljesen elhibázott döntést hozott a nagyvaddal való gazdálkodás terén. Romániában ugyanis a többi európai országtól eltérő helyzet áll fenn. Másutt a medvéket kilőtték, alig van belőlük esetleg néhány szabadon élő példány, és érdekes módon, mégis tizenhat ország írásban jelezte, nem tart igényt romániai medvére. Nálunk már az elviselhetőség felett van a medveügy, hiszen túlszaporulat van, s nem a védettségre kellene fektetni a fő hangsúlyt, hanem a tudatos vadgazdálkodásra. A természeti sokszínűség érdekében is szükség van a beavatkozásra, és meg kell előzni az ember-medve konfliktust is.
A nagyvad igazán addig képvisel értéket – hangsúlyozta Borboly Csaba –, amíg mi tiszteljük ezt az állatot és nem bántjuk, hiszen tőlünk nyugatra, ha felbukkan egy medve, máris veszik a fegyvert, és azonnal végeznek vele. Nálunk nincs ilyesmiről szó, mi becsüljük és szeretjük a medvét, együtt tudunk vele élni, ellenben az utóbbi időben, főleg a Cioloș-kormány téves intézkedései miatt túlszaporodott a nagyvad-populáció. Ne Bukarestből mondják meg nekünk, hogyan éljünk együtt a medvével! Hargita megyében kutatókkal, biológusokkal, környezetvédelmi szakemberekkel, állatvédő szervezetekkel, erdő- és háziállat-tulajdonosokkal széles körű konszenzust tudtunk kialakítani, amit elfogadott, tudomásul vett és dicsért az Európai Unió régióbizottsága is, mely szerint igenis, hozzáállás-változtatásra van szükség ebben az országban, ahol a struccpolitika volt eddig divatban. Én bízom abban, hogy a jelenlegi helyzet változni fog, hiszen csak Hargita megyében ötször nagyobb a medveállomány, mint amit szakértői vélemények alapján elbírna ez a kistérség.
