Sólyom Zoltán a tanáriban
Történelmi minilecke
Torjának izgalmas a története, a Krisztus előtti V. évezred óta lakott a hely. A faluhistóriát Sólyom Zoltán itt született fiatal történelemtanárnak sikerült összefoglalnia. Szól a község őstörténetéről, a letelepedő székelység életéről, a totalitárius rendszer kezdeteiről, de a mát építő-alakító Torja életéről is. Látogatásunk idején a karatnai iskolában épp órára készült.
— Torjának gazdag a régészeti irodalma — mondja. — Érdekes a néveredetére vonatkozó változat. A rómaiak idejében volt egy olyan út, amely Torján és a hegyeken át az Olt völgyébe vezetett. Via Pretoria volt a neve. Innen jönne a település neve: Torja. A letelepedett székelységbe beolvadtak itt élő népek maradékai. Altorja és Feltorja 1899-ben egyesült közigazgatási szempontból, s az addig külön álló Karatna Alsó- és Felső-Volál csak 1917-ben lett Torja község része. Utóbbiak 1876 előtt a királyi Felső-Fehér vármegyéhez tartoztak. A főbárói rangot viselő Apor család latifundiumával sok esemény közös itt. Az eredetileg római katolikus mozaikvidék felekezeti szempontból a reformáció után változott. Feltorjára Ikafalváról érkeztek hittérítők, s állítólag sikerrel jártak. Apor Ilona Középtorján állította meg ezeket felbiztatott jobbágyaival, hogy le ne juthassanak Altorjára. Ezért nevezi ma is a nép Szent Ilonának a Feltorja alatti emelkedőt. Feltorján és Karatnán ma is református gyülekezetek élnek.
Az aranytartalék
A karatnai iskola előtti székely kapu felirata: A tudás hatalom!
Opra Vilmostól, a Kicsi Antal Általános Iskola igazgatójától afelől érdeklődtünk, miként áll ez a 3562 lakosú község (2002-es népszámlálási adat) aranytartalék dolgában.
— Háromszáznyolcvankét tanulónk van — tájékoztatott az igazgató. — Ebből Karatnán 142 gyereket nevelünk-oktatunk. Ha ebből levonjuk a 34 futásfalvi tanuló számát, a különbség a torjai lészámot adja. Feltorján 48 és Altorján a Jókai Mór-iskola 43 óvodással és alsó tagozatos tanulóval működik. A fennmaradó 115 gyerek a központi Kicsi Antal-iskolában tanul. Az összlétszám 15 százaléka roma nemzetiségű. Az óvodában érezhető létszámnövekvés később az iskolások számát is kedvezően befolyásolja.
Borvizesek
Egy forrást kitakarítani nem gond — László Ildikó tanítványaival
A Megyei Művelődési Központ pályázatot hirdetett. A tét egy borvízforrás gondozása, kitakarítása, környezetének rendbetétele volt. Meg kellett tanulni azokat a tudományos adatokat, amelyek ezekkel a borvízforrásokkal kapcsolatosak. László Ildikó és Ilyés Márta pedagógus egy tanulókból álló héttagú csoporttal a Jajdon völgyének két forrásával ismerkedett: a Szeregetővel és a Fóristövivel. Lelkiismeretes munkájukat tanulmányi kirándulással jutalmazták, megismerték Háromszék néhány fürdőhelyét, gyógyforrását. Munkájuk eredményeiről írásban is beszámoltak, melyet elküldtek a pályázatot meghirdető központnak.
Épp egy bukaresti csoport látogatja a központi iskolát, hogy ellenőrizze azt a munkát, amit az iskola munkaközössége végzett a Jajdon-völgyi Torjahágó-fürdő borvizes medencéjének, fortyogójának és mofettájának újjáépítésében, rendezésében. Az ott kialakított tanösvény lényegesen hozzájárult a tanulók ismereteinek gazdagításához. A karatnai iskola ugyanis nyertesként belépett a falusi iskolák fejlesztése céljából meghirdetett pályázatba. Az így nyert anyagi alapokból példás módon elvégezték a tervezetben előírt újításokat. A munkálatok idején szakmai ismerteket kaptak a tanulók Gyila Sándor kovásznai fizikustól, a posztvulkáni működésekről e sorok írója beszélt. Utóbb azonban egy magát tulajdonosnak nevező helybeli család pert indított a borvizekben és szén-dioxid-kitörésekben gazdag terület (Pokolvölgy természetvédelmi terület) tulajdonjogáért, mely mai napig sem lezárt. Hogy mi lesz a vita eredménye, az még a közeljövő titka, annyi azonban bizonyos, hogy a medencéket és a mofettát korlátozás nélkül használta a nyáron mindenki, aki arra igényt tartott. A bukaresti bizottság azzal a megállapítással távozott, hogy az iskola, a torjai ,,borvizes gyermekek" becsületesen és maradék nélkül elvégeztek minden munkát, pénzügyi kihágás nem történt. A négyéves pályázat véget ért. A témát tovább ragozzák, mert az ellenőrzésben részt vett Daragus Attila polgármester is, akinek érdeke, hogy a természetvédelmi terület tulajdonjogát tisztázzák.
Új harang szól Feltorján
Egyed László Levente édesapjával a Székely Ház bejárata előtt
Feltorján még mindig a történelem, a múlt vonzásában maradunk. T. Egyed László Levente 307 lelket pásztorol. Meglepetésként nyújtotta át feltorjai papok 1616-tól máig vezetett névsorát, olyan egyháztörténeti dokumentumot, melyet részben saját kutatásai alapján állított össze. A valamikori ezeren jóval felüli torjai kálvinisták száma állandó jelleggel csökken. A Kézdivásárhelyi Szabó Antonius volt az a lelkész, aki megírta a feltorjai református egyház történetét. Utóda, az uzoni Zajzon István Gödöllőn élő leszármazottjai, Zajzon Emese és Kotán Attila állíttatták az új székely kaput az egyházi tulajdonban lévő Székely Ház elé. Az egyházközség sürgős teendőit is sorolta a lelkész: folyik a papi lakás korszerűsítése, még az idén szeretnék önerőből kijavíttatni a műemlék jellegű és várfallal övezett templomépület tetőzetét.
— Távlati terveink között szerepel a harangtorony zsindelytetőzetének felújítása, a Székely Ház külső tatarozása. Műkincs értékű reneszánsz harangunk elhasadt, ott őrizzük a templomban. Helyette újat öntettünk, új harang szól a hívekhez. Sajnos, erdő- és földvagyonunk nem akkora, hogy annak hozadékából fenn lehessen tartani az egyház ingatlanjait. Néha ruhákból álló segélyszállítmányokkal segít egy holland börtönmissziós csoport... De ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?!
Polgármesteri számvetés
—Torja 7 km hosszú település — mondja Daragus Attila polgármester. — A vízvezetést és a kanalizálást két szakaszban végezzük, mert egy ekkora település esetében nagy az önrész. Az első szakaszt a 7-es kormányhatározattal nyertük, majdnem befejeztük. A szűz területen folyó Szejpes-patak mentén önerőből kutakat készítettünk, s ezzel nyertük meg a pályázatot. Az ivóvíz-fővezeték vége Karatnán van. Az iskolák udvarára és a temetőkben kézi csapokat tetettünk, az utcákban tűzoltócsapok vannak. A fővezetékre csatlakozik majd rá az, akinek vízre van szüksége. Most akarunk pályázni a szennyvízhálózat kiépítésére a 3.22-es integrált program keretében. Bálványoson az 577-essel pénzt nyertünk az ivóvízre. Ennek 65 százaléka elkészült, s a csatornát megkezdtük önerőből, amire fizettünk már 3,5 milliárd régi lejt. A tanács udvarán önerőből építünk egy gyógyszertárat, igény van egy napközire is, hogy a fiatal szülők tudjanak dolgozni. A kultúrház mellé modern konyha épül, amely minden rangú összejövetelt ki tud majd szolgálni, Feltorján pedig egy ravatalozóház. A hozzánk tartozó Futásfalván korszerűsíteni akarjuk az egykori faluházat és a művelődési otthon belsejét. Buszmegállókat építettünk, minden iskola kap egy korszerű játszóteret. Az a tény, hogy minket kihagytak A borvíz útja programból, biztatást adott számunkra, hogy önállóan végezzük ezt a hasznos munkát is. Behoztuk a hegyből a Szeregető-forrást a Jajdon völgyébe, korszerűsítettük a Transzszilvánia-forrást, és következik a Szejke-forrás rendbetétele. Adunk a higiéniára, padok, szemeteskosarak kerülnek a forrásokhoz.
