Az egyik fél három győzelméig tartó párharc első két mérkőzését Csíkszeredában rendezték, a házigazdák 6–3-ra nyerték az első mérkőzést, a másodikat azonban meglepetésre 4–5-re elveszítették. Miklós Tamás az első párharcot még a kispadon kezdte, de bőven kapott játéklehetőséget. A másodikon már kezdő volt, sőt, egészen jól teljesített, de sajnos nem kerülte el a sérülés, és így a két galaci összecsapáson már nem tudta vállalni a játékot. Csapattársai azonban kitettek magukért, és 4–1 arányban, mondhatni simán hozták a döntő harmadik meccsét, majd a negyedik mérkőzésen drámai körülmények között és szétrúgás után győzedelmeskedtek 10–9-re.

„Idegtépő és nehéz volt a döntő. Megnyertük az első hazai meccsünket, de miután elvesztettük a másodikat, egy picit szétestünk lelkileg. Összeszedtük magunkat, és úgy utaztunk Galacra, hogy legalább az egyik mérkőzést meg kell nyerjük, és akkor a sorsdöntő meccset Csíkszeredában rendezték volna. A finálé harmadik mérkőzése jól alakult számunkra, mindenki százszázalékosat nyújtott és odatette magát, így újra mi vezettük. Roppant kemény volt az utolsó párharc, hiszen 3–1-ről kellett fordítanunk, s csak hosszabbítás és büntetőrúgás után tudtunk győzni” – nyilatkozta érdeklődésükre Miklós Tamás, aki fölöttébb örvend csapata sikereinek és reménykedik abban, hogy a következő idényben is a Csíkszeredai Imperial Wet játékosaként kergeti majd a labdát. (tif)