Románia, az erdélyi magyarság sok gondja a választások után felálló új kormányra marad. Nem csak a fizetésemelésekről, illetve nem elsősorban azokról van szó. Ez az anyagi természetű kérdés így vagy úgy, most vagy néhány hét múlva eldől, a szakszervezetek majdhogynem fölöslegesen hegyezik körmeiket, bénítják le az oktatás, egészségügy és közintézmények életét, a végeredményt a gazdasági lehetőség és a begyűrűző gazdasági válság határozza majd meg. Ha ellenben az olcsó népszerűséghajhászás marad Románia győztes pártjának a vezérfonala, annak kínkeserves eredménye lesz, amit ezerszer megbánunk, nemcsak mi, de a politikusok is.
A választások utáni időkre maradt kényes anyagi természetű kérdéseken kívül akad még néhány nagy gondunk. Olvastuk-hallottuk a múlt héten is például, hogy győzelemre áll — ha csak nem csaltak, nem tájékoztatnak félre a közvélemény-kutatók — a Demokrata-Liberális Párt, az államfő szívéből sarjadzott politikai alakulat. Úgy általában nem rosszabbak, de nem is jobbak, mint a szociáldemokraták vagy liberálisok: populisták, pénz- és hataloméhesek, van köztük rossz, de jó szakember is, karrierista, zavaros múltú és eszmeiségű jelölt, volt szekustiszt, pénzmágnás, nacionalista hordószónok. Mint a többi pártban. Egy tekintetben mások: Băsescu pártjaként bevallottan arra törekednek, hogy a parlamentáris demokráciából elnöki köztársaságot faragjanak, hogy szeretett vezetőjüknek ne csak dicsőség, hanem némi hatalom is jusson. Ezt természetesen csak abban az esetben tudják megvalósítani, ha megszerzik a szavazatok több mint ötven százalékát, s ez kellene ahhoz is, hogy az államfő másik, épp a múlt héten egy rádióműsorban bejelentett tervét életre hívják: Románia területi-adminisztratív átalakítását.
Băsescu véleménye szerint az országnak hét, maximum tizenkét megyéje kellene hogy legyen. Azzal egyet lehet érteni, hogy Románia jelenlegi területi-adminisztratív felosztása elavult, nem szolgálja sem a régiók fejlődését, sem a decentralizációt. De mikor azt is mondja, hogy négy-öt, maximum tizenkét megyével is nagyszerűen működhetne a közigazgatás, csakis arra gondolhatunk, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföldet és Partiumot úgy beleolvasztják ebbe a tervezett négy-öt, jó esetben tizenkét megyébe (az elnevezés marad, hogy ne kelljen alkotmányt módosítani — mondta az államelnök), hogy majd attól koldulunk. Alátámasztja korai félelmünket, hogy alig két héttel ezelőtt Csíkszeredában, mikor Sólyom Lászlóval tárgyalt, meglehetősen hevesen utasította el az RMDSZ tizenhat régiós tervezetét, amelyben Székelyföld külön egységként szerepel.
Rosszak ezek a romániai kormánykoalíciók, de megjósolható, még keservesebb lesz kisebbségi létünk, ha sikerül egyetlen pártnak, a liberális-demokratáknak kezükbe venniök a hatalmat.
