A háromszéki készruhagyárak, a Dr. Bock Industries AG cég által működtetett sepsiszentgyörgyi és esztelneki üzemek helyzetéről és általában a járvány folytán a divatiparban bekövetkezett változásokról tartott tájékoztatót a gyár alapítója, dr. Dietrich Bock, valamint munkatársai. A kiadott közleményből kiderül, a kilábalás érdekében az esztelneki gyárban új piaci modellt vezetnek be, ahol sorozatgyártás helyett egyénre szabott nadrágokat gyártanak majd.
Bedőlt megrendelések
A készruhaipart – a turizmushoz, a vendéglátóiparhoz, a szórakoztatóiparhoz, illetve a kereskedelemhez hasonlóan – jelentős mértékben érintette a koronavírus-járvány. A nem élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi üzletek bezárása vagy a nyitvatartás korlátozása drámai hatást gyakorolt a kiskereskedőkre és azok ellátási láncaira – közölték a Háromszéken négy üzemet működtető cég vezetői.
A vásárló ügyfelek hiánya, a készletekből fakadó nyomás eredményeként csökkent a kereslet a nagykereskedelemben is. Márpedig a megrendelések innen jöttek, hiszen az itteni gyárak a nagykereskedelem beszállítói. Ezért tavaly júliusban konzerválták a legrégebbi, esztelneki gyárat (ez azt jelenti, hogy bezárták, de üzemképes maradt), 250 alkalmazottat kellett elküldeniük, ebből ötvenet átirányítottak a sepsiszentgörgyi üzemekbe, de az itteni és a baróti egységek is mintegy 80–85 százalékos kapacitással tudtak működni – mondta kérdésünkre Alexa Ema ügyvezető. Ez utóbbiaktól egyébként nem bocsátottak el munkaerőt, igyekeztek időszakos kényszerszabadságokkal megoldani a munkaerő megtartását.
A cég illetékesei szerint a kiskereskedelmet tekintve a forgalom 2020-ban mintegy 30–40 százalékkal csökkent, ennek a nagykereskedelemre gyakorolt hatása mintegy 25–35 százalékos volt. Az úgynevezett „soha ki nem fogyó készlet” (NOS – Never Out of Stock) koncepciója a kereslet hiánya miatt azonban már nem működött, így a gyártási oldalon a megrendelések lemondásával, az NOS-rendelések csökkenésével, valamint a rossz fogyasztói légkör következtében a határidős megrendelések zsugorodásával szembesültek. Az elektronikus kereskedelmi szektor növekedése pedig nem tudta kompenzálni a hagyományos üzleti kis- és nagykereskedelem kieséseit. Összességében a ruhaiparban mintegy 25–30 százalékos kiesés következett be tavaly az előző évhez képest. A legfontosabb németországi partner például a heti termelési mennyiséget 6500 darabról 1100 darabra csökkentette, ami az esztelneki RHM Pants cég számára nem volt elegendő a túléléshez.
Megatrendek
Mindehhez hozzáadódtak a ruházati piacon már a járvány előtt is jelentkező problémák – fogalmaznak a cég illetékesei. Az éles versenyhelyzet alacsony árakat és csekély árrést eredményezett, egyre nagyobb lett a költségcsökkentés irányába ható nyomás, a ruházati cikkek gyártása ezért jobbára Ázsiába költözött. A hazai ruhaipari tömegtermelés már elhagyta az országot, a C&A, a Marks &Spencer, a H&M stb. már nem gyárt Romániában. Ennek eredményeként a ruházati iparban foglalkoztatott munkaerő több mint négyszázezer alkalmazottról százezer alá csökkent.
A fenntarthatóbb termelés, a magasabb szintű vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti igény, a teljes ellátási lánc jobb nyomon követhetőségének követelménye így még sürgetőbbé tette a váltást. Egyre nagyobb a kereslet a testre szabott, egyéni termékek iránt, és a ruházati cikkek újrahasznosításának lehetőségeit is egyre többen keresik. A gyors divattól a lassú divat felé haladunk, a kevés néha több a jobb minőség miatt, és a termékek személyre szabása vonzó érték a fogyasztók számára, ami új üzleti modellek bevezetését teszi szükségessé – fogalmaznak a cég közleményében.
Az RGT Románia Kft. és a meglévő testvérvállalatok számára a különböző, már megszerzett minősítéseken túl (ISO 9001, 15001, 50001, SA8000, BSCI, STEP, Ökotex 100 stb.) megkapták az úgynevezett GOTS (Global Organic Textile Standard) tanúsítványt is. A nyomonkövethetőség területén egy hongkongi székhelyű startup céggel működnek együtt.
Új üzleti modell
Az esztelneki gyárban most egy új üzleti modellt vezetnek be, az „igény szerinti termelést” kívánják meghonosítani, amely az úgynevezett POD-ra (Production on Demand) épül. Vagyis a szezononkénti nagyszámú és mennyiségű kollekciók helyett „közvetlenül a fogyasztó számára” termelnek (DTC-, vagyis Direct to Consumer módszer).
Ez gyakorlatilag megrendeléses rendszer, vagyis a tömegtermelés helyett egyetlen darabos termelés. Az egyelőre csak nadrággyártásra alkalmazott modell szerint az egyéni megrendeléseket interneten fogadják, egy alkalmazás segítségével személyre szabottan gyártják le a termékeket – magyarázta az elképzelés lényegét Alexa Ema. Tervek szerint a termeléshez 50–60 személyt alkalmaznak újra, és speciális képzés után kis, legtöbb nyolc főből álló csoportokba szervezik, hiszen fontos, hogy minden csoporttag képes legyen elvégezni az összes műveletet. Jelenleg a modell tesztelése folyik, várhatóan szeptember végén, október elején indulhat a termelés – fogalmazott kérdésünkre az ügyvezető, aki szerint a bérek is magasabb lesznek, mint általában a készruhaiparban.
