Tisztában vagyok vele, hogy én sem vagyok kivétel – miért is lennék? –, hisz én magam is emberből vagyok. Jelen korunk egyik, talán legfőbb jellemzője, hogy a világháló egyre hangsúlyosabban van jelen mindennapjainkban, és ennek természetes velejárója az információmennyiség meghatványozódása, valamint az információáramlás sebességének egyre hihetetlenebb értéke. Ebben az egyre hatalmasabbá váló adatdömpingben egyre nehezebb eligazodni, tisztán látni, kiszűrni a hasznos mondanivalót.

Helyzetemből kifolyólag napi szinten munkaidőnyi időt töltök számítógép előtt, számottevő részt interneten, közösségi oldalakat is beleértve. Pár éve érzékelhető és egyre inkább hangsúlyosabbá válik egy olyan tendencia, amiről itt beszélni szeretnék: napról napra nő az áltudományos elméleteket, álhíreket, részigazságokat rejtő tartalmak száma. Olyan, a valóságtól kicsit vagy teljesen elrugaszkodott – tudományos köntösbe bújtatott – elméletek és megközelítések születnek, amelyek a felületes szemlélő – az állandóan idő- és energiahiánnyal küzdő – hétköznapok embere értelmezésében akár még működőképes logikai rendszerré is összeállhatnak. Ékes példája ennek a konteóhívők (az angol conspiracy theory rövidítése, ami összeesküvés-elméletet jelent) által közölt mindenféle anyag, amelyek lényeges közös nevezője egy állítólagos rosszindulatú háttérhatalom azon szándéka, hogy az emberiséget rabszolgasorba kényszerítse. Nyilvánvaló, hogy az összkép jóval árnyaltabb, mint amiként látszik, például nemigen tudom azt fejben összerakni, hogy kinek milyen indítéka és érdeke lenne elhitetni velem (és az egész emberiséggel) azt a tényt, hogy a Föld gömbölyű, holott valójában lapos. És egyre bővül a laposföld-hívők tábora, aminek tükrében az emberiség szellemi szintje, valamint annak tendenciái elég elkeserítőek.

És akkor beszélni kell természetesen a (korona)vírus-tagadás és oltásellenesség világméretű jelenségéről is. Az én tapasztalatom az, hogy eddigi – idevágó – több száz órányi írott és képi anyagon átrágva magam, még mindig rengeteg meg nem válaszolt kérdés éktelenkedik a tudásbázis mögött. Azt azért már ki merem jelenteni, hogy a koronavírus létezik, s hogy ennek következtében sokan, főként krónikus betegséggel küzdők és gyenge fizikumú, idős emberek akár életüket is veszíthetik. De a járványt visszaszorítani próbáló intézkedések észszerűsége, irányultsága és hatékonysága sok kérdőjellel tarkított. Egy biztos: a világszintű oltásbiznisz beindult. És én is – egyszerű emberként – reménykedem, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket, és normalizálódni tud ezáltal a társadalom működése. Mert ennek az egész „maszkosdinak” csak akkor lesz vége, ha sikerül a koronavírus-fertőzést valamilyen formában visszaszorítani.

Nem tartom magamat okosnak. Ismerem a határaimat és a tehetségeimet is, s tudom, hogy az igazság mindig nézőpont kérdése, tehát szubjektív. Én megelőlegeztem a bizalmat a politikumnak és beoltattam magamat. Ők azt mondják, ez a megoldás. Én meg tudom azt, hogy a helyzetemből kifolyólag a tüdőm fél kapacitással üzemel. Ergo, van rá esély, hogy nem bír ki egy koronavírus-fertőzést. Az időst vagy a beteg embert, aki veszélyben érzi magát, nem kell győzködni arról, hogy magához vegye a szérumot, amely esetleg megvédi. Tudja, mi a dolga, s megteszi magáért, amit tud.

S van egy halvány sejtésem: ha jön a turistaszezon, és – ne adj’ isten! – az üdülés bármilyen formában is oltásfüggő lesz, a vakcinaellenes társaság is hirtelen „megvilágosodik”, és sorban fog állni védőoltásért, csak mehessen nyaralni. Ha nem, akkor marad az észosztás továbbra is. Zárszóként egy költői kérdés: tudja valaki a teljes igazságot és/vagy a legjobb megoldást?

Kisgyörgy Benjámin