Száz évvel ezelőtt született a Székely himnusz. A centenárium tiszteletére keletkezéstörténetéről tudományos ülésszakot szervez Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ idén októberben. A Székely himnuszként közismertté vált költeményt Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Első előadására a zeneszerző jelenlétében 1922. május 22-én került sor a budapesti Aquincumban.
A Székely himnuszról egyre inkább felívelő népszerűsége mellett számtalan mítosz és hamis adat is kering. Ezért szakembereket kértek fel, hogy pontosítsák a szöveg születésének és megzenésítésének körülményeit, határozzák meg, hogy a himnusznak hol a helye Székelyföld kulturális örökségében – nyilatkozta Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Kriza Ildikó néprajzkutató, Ablonczy Balázs és Bárdi Nándor történész, valamint Katona Zoltán mellett a Csanády család képviselői is részt vesznek a kutatómunkában. A legendákat nem akarják lebontani, a tényekkel nem vitatkoznak. Azért kezdeményezték a tudományos ülésszakot, hogy a mű keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek tárják fel, tette hozzá Tamás Sándor, hangsúlyozva, tartoznak ezzel a székely közösségnek, hiszen – a címer és a zászló mellett – a himnusz ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságnak.
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, mindketten erdélyi származásúak, Szegeden tanultak, a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületének (SZEFHE) alapítói.
„Én költő voltam. Álmodtam egy nagyszerű közösség nagyszerű hivatásáról. És voltak pillanatok, amelyekben a SZEFHE valóra váltotta ezeket az álmokat. (...) De majdnem minden esztendőben megtartottuk ezt a májusi ünnepet, s az újból és újból összekovácsolt, s a jövőre mindig új erővel és elhatározással töltött meg minket. Akik nem ismerték, pogányságnak, fehérlóáldozásnak csúfolták ceremóniánkat. Ez ellen sohasem védekeztünk, mert sohasem beszéltünk róla. Titok volt, s meg tudtuk tartani a titkot. Az az egy-két rigmus és ének, ami nyilvánosságra került, névtelenül bolyongott a világban mindez időkig. Így jutott haza Erdélybe a Nagyáldozat Kántáté nevű, tehát zsoltárnak készült éneke is, és lett belőle otthon a székely himnusz” – írta Csanády György a Székely himnusz születéséről.
Mihalik Kálmán lánykarra komponálta a zenét. Első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, a SZEFHE májusi ünnepségén. A fiatalon elhunyt Mihalik Kálmán temetéséről az Új Élet című lap 1922. szeptember 15-ei számában olvasható: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is”. Ez lehetett a mű székely himnuszként való első említése.
A kommunizmus idején Romániában és Magyarországon is tiltólistán szerepelt a dal, ám terjedését a hatóságok nem tudták megállítani. (sz.)
