Az elmúlt év legfontosabb megvalósításairól, valamint az elkövetkező időszakra tervezettekről Veress-Nagy Tímea projektmenedzser számolt be. Felidézte, hogy a helyi akciócsoportok létrehozásakor a szervezetek általános célja az volt, hogy bizonyos pénzösszegeket helyben pályáztassanak, s e támogatások révén egy megadott stratégiába foglalt célkitűzések valósuljanak meg. A Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesületnek a 2017-ben elfogadott sepsiszentgyörgyi Helyi Fejlesztési Terv célkitűzéseire megítélt közel 7 millió eurót kellett pályázati úton „szétosztania” olyan sepsiszentgyörgyi szervezetek és intézmények projektjeinek a támogatására, amelyek a fejlesztési terv célkitűzéseit szolgálják, és 2023 végéig hozzájárulnak ezer kirekesztett ember életszínvonalának növeléséhez. Sepsiszentgyörgy esetében a fejlesztési stratégiába foglalt hátrányos helyzetű városi övezetek: a Csíki negyed egyes utcái, az Őrkő negyed, valamint a szépmezői lakónegyed.

A projektmenedzser szerint az első nagy kihívás az volt, hogy kiépítsék a bizalmat, melynek alapján a kiírandó pályázatokra jelentkezők is kerüljenek. Az ezt követő, tavaly tavasszal elindított meghirdetési folyamat is iszonyú nehéznek bizonyult, ugyanis két finanszírozási programhoz kellett igazodni. Az infrastrukturális beruházásokat a Regionális Operatív Program mintájára kellett kiírni, a „soft” beavatkozásokat pedig a humánerőforrás-programok mintájára. Bár pályáztak már korábban, de egészen más a kitalálói oldalon lenni. Tavaly augusztusban számolhattak be arról, hogy az első pályázat befutott, most pedig arról beszélhetnek, hogy a teljes folyamatot lezárták, miután áprilisban az utolsó benyújtott és helyben elbírált pályázat is megkapta a központi jóváhagyást Bukarestből. Veress-Nagy Tímea szerint ez mindenképp mérföldkő az egyesület történetében.

Három kiírás, hat pályázat

Végül három pályázati kiírási kört sikerült tető alá hozniuk múlt év márciusában, októberében és decemberében, ezeket két témakörben kellett csoportosítaniuk. Az infrastrukturális beruházásokra négy és fél millió eurót hirdettek meg, ezekre a támogatásokra csak az önkormányzat tudott pályázni, mivel szükség volt a tulajdonjogra a terület vagy az épület esetében. Sepsiszentgyörgy önkormányzata végül egy őrkői óvoda, 50 szociális lakás és egy integrált közösségi központ építésére összesen 4 480 000 euró támogatást igényelt. Mindhárom beruházás szerepel az említett helyi fejlesztési stratégiában.

Az önkormányzati pályázatokkal párhuzamosan a „soft” pályázatok is elkezdtek beérkezni, elsőként a Gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi fiókja által koordinált hatos partnerségben kezdeményezett pályázat, mely a Sepsi Prospera nevet kapta, és szociális, egészségügyi, valamint oktatási szolgáltatásokat foglal magában. Célja hatszáz mélyszegénységben élő személy életminőségének növelése, s kiegészítésként egy Sepsiszentgyörgy területén lebonyolítandó diszkriminációellenes kampányt is magában foglal. A második szintén szociális szolgáltatási pályázat, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete, illetve a szociális támogatási igazgatóság és a foglalkoztatási ügynökség közös projektje Együtt a közösségért címen. A harmadik pályázatot a Diakónia Alapítvány nyújtotta be, címe: Integral Help Diakonia. Ez utóbbi elsősorban az idősgondozásra koncentrál. Mindkét projekt kétszáz-kétszáz mélyszegénységben élőt céloz az említett városrészeken.

Veress-Nagy Tímea szerint kiemelten fontos, és talán 2020 legnagyobb hozadéka, hogy a szegénység leküzdése, a kirekesztettség megszüntetése és a társadalmi felzárkóztatás fontosságában hívő szervezetek, intézmények, magánszemélyek, vállalkozások egyre szorosabb partnerségeket alkotnak, tapasztalataikat megosztják, a szerteágazó tudást egy mederbe terelik. Meggyőződése, hogy ez a közös munka határozottan pozitív eredményekhez fog vezetni, legyen szó oktatáshoz való hozzáférésről, munkaerőpiaci érvényesülésről, lakhatási körülményekről.

Veress-Nagy Tímea arra is kitért: a projektek és a helyi fejlesztési terv sikeréhez legalább ennyire fontos, hogy a közösség ismerje és támogassa a megvalósulást. A helyi akciócsoport ezért híd szerepet is vállalt a helyi közösség, a fejlesztési terv kedvezményezettjei, a civil szervezetek, illetve a pályázóként képbe kerülő önkormányzat és állami intézmények között. Meghallgatásokat, konzultációkat, lakossági fórumokat, munkaértekezleteket szerveztek minden érintettel, úgy is, hogy a koronavírus-járvány a kapcsolattartást is korlátozta. Az igényeket, elvárásokat is közvetítik például az önkormányzat vagy az állami intézmények felé.

Házon belüli kezdeményezések

Veress-Nagy Tímea arról is beszámolt, hogy tavaly pár olyan kezdeményezést is útjára indítottak, melyek túlmutatnak a helyi fejlesztési stratégián. Csatlakoztak a 2020 elején indult Uplift: politikai innováció az egyenlőtlenségek kezelésére a fiatal generációk érdekében című hároméves európai projekthez, melynek célja, hogy az európai városokban a társadalmi egyenlőtlenségeket előidéző folyamatokat mélyebben feltárják és megértsék, majd ezek alapján helyi akciótervet dolgozzanak ki négy partnervárosban, ahol kísérleti jellegű beavatkozásokra is sor kerül. Az egyesület másik, önerőből kezdeményezett programja a lakhatási folyamatokra szándékszik hatni. A program szakemberek bevonásával a sepsiszentgyörgyi ötven szociális lakás célszerű és hasznos elfoglalását, valamint a házak fenntarthatóságát és a családok fejlődését segítené elő. Veress-Nagy Tímea szerint partnerként már megtalálták azt a szervezetet, mely a kolozsvári Patarét negyed hasonló problémáival foglalkozott.

Ami a terveket illeti, Veress-Nagy Tímea elmondta: sikerült megfogalmazni az egyesület vízióját és misszióját, mely szerint integrált intézkedések azonosításával és végrehajtásával, valamint az ágazatok közötti szinergiák megteremtésével hozzájárul a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett sepsiszentgyörgyi lakosok életszínvonalának növeléséhez. Ennek megvalósítása érdekében az egyesület számít a közösség támogatására és a helyi szervezetek (civil, önkormányzati és állami) együttműködésére, ezért a stratégiai célok mentén három munkacsoportot (kommunikáció, szociális szolgáltatások, lakhatás) hoztak létre, az adott területen létező tapasztalatot, helyi tudást és ötleteket próbálják egy helyre összeszedni, hogy új tervek és lehetőleg innovatív megoldások születhessenek a problémákra.