Magának a Fennvalónak adott hálát egy anyaországi politikus az aradi vesztőhelyen rendezett megemlékezésen, megállapítván, hogy a kisebbségbe került magyarság ma államalkotó tényező lenne ama országban, melybe került.
A nagy és jól csengő ,,igazságok" hangoztatása a vértanúk, egy nemzeti függetlenségi mozgalom szolgálatáért kivégzett tábornokok emlékhelyén, az ész eme kecskebukái és cigánykerekei némileg bizarr felhangot adtak az ünnepségnek. Egy nemzeti önrendelkezést kívánt elérni az akkori, valóban többnyelvű tábor, és pontosan vegyes összetétele jelzi, hogy az akkori kisebbségek is saját reményeket tápláltak a függetlenség kivívása kapcsán. Az 1918—1919-es események viszont e tábor felbomlását pecsételték meg, és az akkori öröm és felszabadulás fölöttébb egyoldalú volt, a másik felet balsejtelmei töltötték el, melyek aztán rendre beigazolódtak.
Pedig polgári lefokozottságából Erdély magyar népét valóban az államalkotói attribútumok birtoklása tudná kiemelni, jól mondja a magyar kormánytag, csakhogy az óhaj valóságnak nyilvánítása, akár a Fennvalónak való hálálkodással fűszerezve, még nem orvoslása a gondnak. A hálát inkább a többségi nemzetnek kellene kiérdemelnie, eme igyekezetben azonban máig sem jeleskedik.
A magyar politikusok 1996 és 2000 közötti, valamint 2004-től máig tartó bukaresti kormányzati jelenléte legfeljebb amolyan statisztaszerepnek minősíthető, minden reális hozadéka mellett, semmiképpen sem államalkotói státus elérésének. Az jóval többet jelent ugyanis. Mindaddig, amíg a magyar társadalmi építkezés útjába legyőzhetetlen akadályok tornyosulnak, szó sem lehet államalkotói szerepkör betöltéséről. Amíg a magyar iskolák, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, a gazdatársadalom, a magyar munkás és a kultúra művelője, a szórványmagyar és a településén, régiójában többségi magyar, a közszereplő és a magánember, a vállalkozó és a munkavállaló, a legkülönfélébb szakmai stb. különérdekek hordozói a maguk sajátos igényeit nem jeleníthetik meg intézményesen, amíg e millió értéket nem fogja össze egy, a belső önrendelkezés talaján álló tanács belső jogszabályalkotó szerveknek alérendelten, amíg mindezt nem fogadja el partneréül, és támogatja költségvetésileg a neki kijáró kiutalással az állam, addig e közösség nem minősíthető államalkotónak, s fővárosi vendégszereplése legfeljebb ígéretét hordozza mindennek.
Már ha nem pont azzal a feltétellel engedélyezték felléptét a show-ban, hogy lemondjon az előbbiekről.
