Hosszú sorok kígyóztak tegnap kora reggeltől a szavazóközpontok előtt az Egyesült Államok keleti államaiban, ahol helyi idő szerint reggel 6, 7, illetve 8 órakor megkezdődött az elnök- és kongresszusi választás. A szavazás először Indiana és Kentucky államban zárult, közép-európai idő szerint éjfélkor. A többi 48 államban az azt követő hat órán belül zárnak a szavazókörök; a nyugati parti Kaliforniában közép-európai idő szerint ma reggel 6-kor fejeződött be a szavazás. Mindkét jelölt a választás napján is folytatta kampányát: Obama Indianában tartott beszédet egy nagygyűlésen, McCain Coloradóba és Új-Mexikóba utazott, miután szavazott Arizonában. A republikánus jelölt hétfőn hét államban kampányolt, egészen hajnalig. A várakozások szerint 130 millió választópolgár adta le voksát, az első eredmények a mai nap folyamán várhatók.
Huszonegy hónapja tartó elnökválasztási versengés zárult le november 4-én. Kiderül, hogy az Egyesült Államok ― a választásra jogosult 18 éven felüli népesség ― megválasztja-e első fekete elnökét a demokrata párti Barack Obama illinois-i szenátor személyében, vagy minden idők legidősebb első mandátumos elnökeként a republikánus John McCain arizonai szenátor költözik a Fehér Házba. Az elnököt nem közvetlenül a szavazók választják meg, nem az országosan leadott szavazatok száma számít; a győzelemhez az elektori kollégium többségének, 270 tagjának voksára van szükség (minden államnak kongresszusi képviselete alapján eltérő számú elektori voksa van).
Az amerikaiak tegnap választották meg a washingtoni kongresszus alsóházának, a képviselőháznak mind a 435 tagját két évre, valamint a felsőház, a százfős szenátus 35 tagját, akiknek a mandátuma hat évre szól. A képviselőházban a Demokrata Pártnak jelenleg 235 fős többsége van, a republikánusok 199 helyet birtokolnak, egy mandátum betöltetlen. A szenátusban, ahol idén 23 republikánus és 12 demokrata hely szabadul fel, a demokraták jelenleg két független szenátor támogatásával 51―49 arányú szavazati többséget élveznek. Ugyancsak tegnap választottak kormányzót 11 államban, országos szinten jelenleg a demokrata kormányzók vannak többségben 28―22 arányban. A választások napján több szövetségi államban népszavazásokat is tartottak fontos kérdésekben, összesen 153 ügyben kérték ki a választók véleményét. Dél-Dakotában például az abortusz tilalmáról, Kaliforniában az azonos neműek házasságának törvényességéről tartottak referendumot.
Az Egyesült Államok települései közül elsőként egy New Hampshire-i faluban már tegnap éjjel megtörtént az elnökválasztás, a szavazás a demokrata párti elnökjelölt, Barack Obama elsöprő győzelmét hozta. A hagyományosan republikánus többségű, 75 fős Dixville Notchban százszázalékos részvétel mellett 15-en Obamára, 6-an pedig republikánus riválisára, John McCainre adták szavazatukat. Az amerikai választási törvény lehetővé teszi, hogy a száz főnél kisebb lélekszámú településeken már éjfélkor megnyissák a szavazóhelyiségeket, s az összes szavazat leadása után le is zárják az urnákat. Dixville Notchban 1948 óta hagyomány, hogy már éjfélkor mindenki elmegy szavazni, és kisvártatva az urnákat is lezárják.
Barack Obama, a demokrata párti elnökjelölt helyi idő szerint tegnap 8 óra előtt leadta szavazatát az amerikai elnökválasztáson az Illinois állambeli Chicagóban. Az illinois-i szenátor kislányával az oldalán töltötte ki a szavazóívet.
Az amerikai elnökválasztás kimenetele szempontjából legfontosabb nyolc állam közül ötben Barack Obama demokrata párti elnökjelölt vezet a választás előtti utolsó órákban végzett, legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint. A Reuters hírügynökség és a Zogby amerikai közvélemény-kutató intézet közös véleményszondázásának tegnap nyilvánosságra hozott eredménye szerint a legnagyobb figyelemmel kísért két államban is a demokrata jelölt vezet, Floridában egy ponttal, Ohióban pedig két ponttal.
Európa jobb légkörre számít a feszültté vált transzatlanti kapcsolatokban az amerikai elnökválasztás után, bárki is legyen az Egyesült Államok új elnöke. Ezt Ronald Asmus, a brüsszeli Transzatlanti Központ igazgatója mondta a Der Tagesspiegel berlini lapnak adott, tegnap megjelent nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság is szorosabb együttműködésre kényszeríti a két kontinenst. A liberális német napilap által az egyik legtekintélyesebb európai agytrösztként jellemzett központ vezetője úgy véli: az új washingtoni kormány a korábbinál hajlandóbb lesz arra, hogy elfogadjon a kisiklott nemzetközi pénzügyi rendszert stabilizáló szabályokat. Az európaiak erre vonatkozó javaslataikat a november közepére Washingtonba tervezett pénzügyi csúcstalálkozón terjesztik elő. S noha akkor még a Bush-kormány lesz hivatalban, Európa reménykedik, hogy az új amerikai elnök megválasztásával változik a légkör is, és az Egyesült Államok nyitottabb lesz a másik kontinens elképzelései iránt.
