A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt javasolja, hogy május 22-ét nyilvánítsák a székely himnusz napjává egész Székelyföldön. Azért ezt a napot, mert a Csanády György Bujdosó ének című versére Mihalik Kálmán által írt dal száz évvel ezelőtt, 1921 május 22-én csendült fel először. Az SZNT a javaslattal a Homoród-mente Művészetéért Alapítvány (HMA) kezdeményezéséhez és a székelyudvarhelyi önkormányzat erre vonatkozó határozatához csatlakozott.
Izsák Balázs SZNT-elnök felidézte: a női karra írt mű eredetileg nem himnusznak készült, ám gazdag utóélete során a székelyek és magyarok összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált. Ehhez az is hozzájárult, hogy a kommunista diktatúra idején mind Erdélyben, mind Magyarországon tiltólistán volt, de az is, hogy a rendszerváltás után elterjedt és énekelt mű egybeforrt a közösség azon vágyával, hogy énekben is kifejezze együvé tartozását, ragaszkodását a székely néphez és Székelyföldhöz.
Az SZNT javasolja, hogy május 22-én, a székely himnusz születésnapján a helyi közösségek minden esztendőben tartsanak ünnepi megemlékezéseket, elevenítsék fel a himnusz történetét, ismertessék a himnuszkutatás új eredményeit. Mindezt azért, hogy a székely nép és Székelyföld himnusza méltó helyet kapjon az eljövendő nemzedékek identitástudatában. Az SZNT közleménye megemlíti, hogy a pünkösdi ünnepi szentmiséken, istentiszteleteken a magyar himnusz mellett általában elhangzik a székely himnusz is, és arra kéri a székelyföldi lelkészeket, hogy jelezzék: a székely himnusz éppen 100 éve hangzott el először.