A hatodikos Vasile Anna elmondta, az online időszak kezdetén eléggé elveszettnek érezte magát, mert a tanárok különböző internetes platformokra tették fel a házi feladatokat és a tananyagot, de később már nem is igazán akart visszatérni az iskolába, úgy gondolta, otthonról könnyebb tanulni. A bezártság alatt nem nagyon tartotta a kapcsolatot az osztálytársakkal, a hokira, az edzésekre összpontosított, a csapattal még Magyarországra is eljutott, elég élménydús volt számára ez az időszak, de amikor visszatérhetett az iskolába, nagyon örvendett, hogy találkozhat a barátaival. A szintén hatodikos Bordi-Fazakas Bence korábban el sem tudta volna képzelni, hogy online módban fognak tanulni, a tavaly még nehezebben boldogult, de szeptemberre már egészen átlátható volt számára az online világ. Szinte percre emlékszik, hogy a tanév első hetének csütörtökén déli 12 órakor, a fizikaóra előtt közölték, két hétig otthonról fognak tanulni, nagy csalódás volt számára, hogy azután sem térhettek vissza az iskolába.

A hetedikes Kocsis Rebeka nehezen élte meg a bezártságot, az otthoni internetkapcsolat is akadozott, időnként zavarta, hogy a másik szobából áthallatszott, amit harmadikos testvére tanítónénije mond, hisz voltak időszakok, amikor mindketten otthonról tanultak. A múlt szerdai visszatéréskor öröm volt számára találkozni osztálytársaival. Daragics Viktória is hetedikes, azt mondja, az volt a legnehezebb, hogy otthon sok minden elterelte a figyelmét, nem érezte a motivációt, hogy tanuljon, nem haladt eléggé, le is maradt. Nagyon várta a visszatérést, az iskolában jól telnek a napjai.
 

Alig ismerik egymást a kilencedikesek

A legnehezebb helyzetben a kilencedikesek voltak, hisz közülük többen más iskolából érkeztek szeptemberben a Mikesbe, nem volt alkalmuk megismerni tanáraikat, osztálytársaikat, egyeseknek még a várost sem. Balázsi Dorka Olga a bardoci Benkő József Általános Iskolában végezte a nyolcadikot, és ahogy bekerült a Mikes Kelemen Elméleti Líceumba, úgy érezte, a nagyvilág kapuján lépett be. Kisgólyaként számára minden tele volt meglepetéssel a szeptemberi napokban, de a korlátozások miatt rá kellett jönnie, ami régen természetes volt, mára furcsa. Kezdetben ellenszenvet érzett az online tér iránt, amivel már a múlt tanévben találkozott a bardoci iskolában, később rájött, hálás azért, hogy ilyen helyzetbe kerültek, mert megtanította őt az elfogadásra és a kitartásra, hogy bízzon abban, okkal van ez így. A visszatéréssel kapcsolatban kételyei voltak, de már első nap rájött, jó helyen van. Ő is alig tudott megismerkedni osztálytársaival, erre nem volt elég az a három szeptemberi nap, a hibrid oktatás rövid ideig tartott, akkor pedig csak fél-fél osztálynyian találkoztak néhány napig. Gere Ádám a nagybaconi Konsza Samu Általános Iskolában végezte a nyolcadik osztályt, jelenleg ő is kilencedikes, a Mikes-iskolában töltött első napok nagyon pozitívan teltek számára. Megérezte, hogy itt sokkal több lehetősége van, mint korábbi iskolájában, és amikor megtudta, hogy három nap után haza kell menni, és két hétig biztosan nem jöhetnek iskolába, csalódott volt. Aztán beletörődött, hogy ez van, és igyekezett az egész időszakot átmenetinek tekinteni, várta a visszatérést. Amint kiderült, hogy a múlt szerdán számukra is nyit az iskola, csomagolt és költözött is vissza a bentlakásba. Nagyon várta, hogy találkozzon az osztálytársaival, barátaival, tanáraival, a nevelővel, hiányzott számára a közösség.

A tizedikes Nagy Barbara pozitívan élte meg ezt az időszakot. Azt mondta, rájött, minden az ő kezében van, tőle függ, milyen döntéseket hoz. Olvasott ennél negatívabb helyzetekről, és mérlegelte, hogy nincs olyan rossz dolga. Pozitívnak tartja, hogy sok ideje volt önmagára és önmaga megismerésére. Számára a visszatérés utáni első napok élménydúsak voltak és barátokkal teliek. A szintén tizedikes Kovács Izabella az online tanítás elején teljesen elveszettnek érezte magát, nem tudta, mi motiválhatná, hogy tanuljon és fejlődjön. Aztán belejött, ma már úgy véli, sokkal átláthatóbb, ha mindent számítógépen ír meg. Megszokta az otthoni tanulást, nem is igazán akart visszatérni az iskolába, de nagyon hiányzott az osztályközösség.

Mindent összevetve, voltak jó és rossz oldalai a távoktatásnak, a tanévzárásig tartó időszakban arra kell törekedni, hogy mindazt, amit tanultunk ebből, hasznosítsuk a jelenléti tanítás során – mondta lapunknak Már István iskolaigazgató. Szerinte a tananyaggal elég jól lehetett haladni, az online oktatás mégsem olyan hatékony, mint a hagyományos, mert nem lehet tudni, milyen tudással maradnak a diákok. A próbaérettségin megyei második helyen végeztek, a nyolcadikosok próbavizsgáján ellenben románból gyengén szerepeltek, matematikából a legjobb eredményt érték el, mégsem teljesen átlátható, hol tartanak – mondotta. Kisebb korosztály esetében a matematikaoktatás nehezebb, mint a nagyoknál, mértant tanítani képernyő előtt szinte lehetetlen – véli Mester Gizella matematika szakos tanár, az iskola aligazgatója. Az ötödikesekkel alig találkozott, a hatodikosoknál azért szurkolt, hogy mire a Pitagorasz-tételt kell tanítani, visszatérjenek az iskolába.

Mindent összevetve, az elmúlt időszaknak vannak negatív és pozitív hozadékai, az ellenben minden bizonnyal igaz, aki korábban is tanult, az a távoktatásban is rendszeresen követte a tanórákat és elvégezte a feladatokat, aki a járvány előtt is lazsált, az lemaradt – mondta Már István. Az igazgató szerint a tanév végéig rá kell hajtaniuk utóbbiak felzárkóztatására, a nyolcadikosoknak és tizenkettedikeseknek pedig megadni mindent, hogy a záróvizsgákra fel tudjanak készülni.