Átfogalmazták, újraírták az országos állategészségügyi hatóság által nemrég készített sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, mellyel a háztáji sertéstartást kívánták szabályozni – ahogy fogalmaztak: az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében. A sertéstartó gazdák körében nagy elégedetlenséget kiváltó tervezetet most gazdabaráttá tették, úgy alakították, hogy az érdekeltek a továbbiakban csak kisebb megszorítások mellett nevelhessenek sertést – tudtuk meg Könczei Csaba képviselőtől, az alsóház agárbizottságának tagjától. Az új dokumentumot a héten terjesztik elő parlamenti vitára a törvényhozók elé, immár törvénytervezet formájában. Javaslataikat a gazdák a képviselő elérhetőségeire küldhetik el.
Az új tervezet egyik fontos eleme, hogy változtattak a háztáji gazdaság eddigi besorolásán. Míg korábban „nem kereskedelmi farmként” tartották nyilván ezeket, most a „háztáji típusú” lesz a megnevezés – mondta Könczei, aki ezt a módosítást javasolta.
A tartható sertések számát illetően is van módosítás. Nem kötik számszerűleg egyedszámhoz, most azt mondják: egy koca szaporulata nevelhető egy gazdaságban. Figyelembe véve, hogy egy koca évente kétszer malacozik, a nevelt sertések száma akár húsz is lehet – magyarázta Könczei. A kocának nyilvántartottnak, fülszámozottnak kell lennie. A fedeztetésnek lehetőleg mesterséges módon kell történnie, ha ez nem lehetséges, akkor az állatszaporítási hivatal és az egészségügyi hatóság által engedélyezett kan is elfogadott.
A gazdának be kell jelentenie a szaporulatot az állatorvosnál – erre a célra (és más állategészségügyi esetek bejelentésére) egy regisztert vezetnek, amely állandóan elérhető kell hogy legyen a gazdák számára, még akkor is, ha az állatorvos nem tartózkodik a rendelőben. A malacokat az elválasztáskor kötelező módon fülszámozni kell, a fülszámokat csak az állatorvos helyezheti be – szólt az újdonságokról a képviselő.
A szaporulat – malac, süldő, hízó formájában – értékesíthető, de csak élve. Ki van zárva, hogy levágva, húsként adjanak el sertést a tartók. Az eladás is területhez kötött: csak annak a közigazgatási egységnek a területén értékesíthető a sertés, ahol a gazdaság található. Konkrét példaként említette: ha az eladó állatok Uzonban vannak, az ide tartozó minden faluba eladhatók, de a szomszédos Rétyre már nem.
A kisgazdák mellett a nagyobb sertéstartó telepek számára is könnyítést hoz a tervezet. Ha egy farmon nincs megbetegedés, de a szomszédjában fertőzési góc alakult ki, utolsó mozgásként engedélyezik, hogy a teljes állományt vágóhídra vigyék, majd húsként értékesítsék, így elkerülhető lesz, hogy a kényszervágott állományok megsemmisítésre kerüljenek – tudtuk meg az újdonságokat Könczei Csabától.
