Fejér László Ödön a medveügyrőlNem állatkertben akarunk élni!

2021. június 3., csütörtök, Közélet

Több károsult kérésére Ozsdolára látogatott Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor a múlt héten. A honatya Pénzes Ágoston polgármester kíséretében több portát is felkeresett, és olyan emberekkel találkozott, akiknek háziállat-állományukban jelentős kárt tettek, javaikat megrongálták a medvék, melyek állandó félelemben tartják a lakosságot. Tapasztalatairól a sajtó képviselőinek is beszámolt.

  • Itt ugrott át a medve, mutatja a szenátornak az egyik károsult. Fotó: Facebook / Fejér László Ödön
    Itt ugrott át a medve, mutatja a szenátornak az egyik károsult. Fotó: Facebook / Fejér László Ödön

Mint mondta: nem csak Ozsdolán, hanem a megye egész területén mindennaposak a medvetámadások. Az ozsdolai videófelvételek és fotók arról tanúskodnak, hogy több medve is rendszeresen lejár a faluba. Az emberek félnek, a hatóságok pedig tehetetlenek. Az ozsdolaiak a temetőbe sem mernek kimenni.

A jelenlegi állapoton változtatni kell, mert már tarthatatlan a helyzet – mondotta a szenátor, aki szerint az Arthur medve körüli cirkuszt nem véletlenül találták ki az állatvédők. El kell mondani mindenkinek – hangsúlyozta a szenátor –, hogy az úgynevezett zöldek félrevezetik a közvéleményt, és nem a valóságról számolnak be. Ozsdolán az egyik fiatal juhos gazda – akinek juhaiból és kecskéiből pusztított el a medve – az alábbi szavakkal fogadta a szenátort: „Képzelje el, szenátor úr, a tegnap este Kolozsváron voltam, és azt hittem, hogy nem érem meg a reggelt, egész éjjel nem hunytam le a szemem, úgy féltettem itthon a gyermekem, a feleségem és édesanyámat. Mit csinálnak, ha este jön a nagy medve, s én nem vagyok otthon. Hogy lehet így élni?!”

„Engem azért választottak meg, hogy megtegyek mindent, hogy a háromszéki emberek biztonságban, egészségben és jólétben éljenek. Semmi nem írhatja felül az emberéletet” – szögezte le a szenátor, kifakadva a „billentyűs zöldek” ellen is, akik otthon ülnek, soha nem jártak vidékünkön, és az is lehet, hogy soha nem is láttak élő medvét még állatkertben sem, de osztják az észt, és azt hangoztatják, hogy ők az igazi román hazafiak. Nem a zöldeknek, hanem a vadgazdálkodást végző szakembereknek köszönhető az, hogy nálunk az erdőkben vadak, kiemelten medvék élnek. Ha a szakemberek több száz éven keresztül nem ügyeltek volna a medvékre és egyéb vadállatokra, ha nem normálisan kezelték volna az ügyet, úgy jártunk volna, mint a legtöbb nyugati állam, ahol szabályosan kiirtották a medvepopulációt, most pedig okítanak, hogyan kell Romániában medvegazdálkodással foglalkozni. „Nagyon zavar engem Gabriel Păun, az Agent Green vezetője, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a környezetvédelmi minisztérium ne végezhesse el a feladatát, megakadályozza a normális vadgazdálkodást. Az egész cirkusz Arthur medvével azért robbant ki, hogy a szaktárca ne tudja alkalmazni a vadászati törvényt. Én három éve kérem minden környezetvédelmi minisztertől a törvény alkalmazását, ám erre eddig egyik sem volt hajlandó. Tánczos Barna végre alkalmazná az érvényben lévő jogszabályt. A 2020-ban módosított vadászati törvényben az áll, hogy május 15-ig meg kell állapítani, hány vadat lőhetnek ki abban az évben, illetve hányat költöztetnek át más élőhelyre az emberek biztonsága érdekében. Tudomásom szerint ezt a procedúrát Tánczos Barna el is indította, s eközben robbant ki a cirkusz »Románia legnagyobb medvéjével« kapcsolatosan. A cél az, hogy mindenáron megakadályozzák, hogy a szakemberek az érvényben lévő törvények alapján eljárjanak és a vadakra felügyelve szavatolják az emberek biztonságát” – mutatott rá Fejér László Ödön.

Azt is kétségbe vonja, hogy az Agent Green Egyesület éveken át követte volna az Arthur nevű medvét. Ahhoz ugyanis engedély szükséges, márpedig a hatóságok ilyent nem adtak ki. Ha pedig nem követték, akkor hazugsággal, az emberek érzelmeire hatva félrevezették a közvéleményt, uszítottak az Ausztriában élő herceg ellen csak azért, hogy az egyesület különböző európai uniós pénzforrásokhoz jusson – vélekedett. Ez a magatartás elfogadhatatlan, Székelyföldet állatkertté akarják alakítani, ahol a medvék az elsők, és nem az emberi élet a legfontosabb. A medvés hisztériát le kell állítani, és hagyni kell, hogy Tánczos Barna vezette minisztérium végezze a dolgát. Akkor a nagyvadakat vissza lehet szorítani az erdőkbe – szögezte le a szenátor.

Az ozsdolai kiszállását megelőző két napon is lejártak a medvék a faluba, a polgármester megmutatta a vadkárokról készült jegyzőkönyveket. Május 26-án és 27-én nem kevesebb, mint húsz portára törtek be a medvék! Volt közöttük egy két- és egy hárombocsos anyamedve és egy nagy hímmedve. „Láttam a videófelvételt a nagy hímmedvéről, sokkal nagyobb, mint amekkora Arthur volt. Arra a kérdésemre, hogy hány hasonló méretű medve él Ozsdola környékén, az volt a válasz, hogy legalább tíz példány van belőlük. Mi nem állatkertben, hanem egy szép Székelyföldön akarunk élni” – összegezett a honatya.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1233
szavazógép
2021-06-03: Történelmünk - :

A trianoni béke megalkotása (1.)

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 325 ezer km2-ről (Horvátországot nem számítva 282 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re, lakossága pedig 20,8 millióról (Horvátország nélkül 18,2 millióról) 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,3 millió, tehát 30,2 százalék volt magyar. A nem várt és hatalmas sokk miatt, amit ez a döntés okozott, évtizedekig burjánoztak a meseszerű, felelősségáthárító és bűnbakkereső magyarázatok. Ezek egy része még ma is él. A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, a Magyar Tudomány a centenáriumra szerkesztett 2020/6-os tematikus számában jelent meg Zeidler Miklós, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docensének tényszerű összefoglalója, melynek első részét ma, a hátralevőt holnap közöljük – a szerkesztőség alcímeivel.
2021-06-03: Jegyzet - Váry O. Péter:

Szemét

Aki sokat jár, sokat lát. Különösképp a város félreeső részein, rejtett zugaiban, és persze, peremvidékén. Olyan helyeken, ahol – mint mondani szokás – még a madár se jár. Amiről most szó lesz, ott viszont nem hogy nem jár madár, de még nem is repül. Szégyellené arrafelé a szárnyalást.