Vass Mária, a megyei szociális gondozói és gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője bemutatta a háromszéki gyermekvédelmi intézményhálózatot, amelynek szolgáltatásait továbbra is fejleszteni szeretnék. Jelenleg 246 gyermek nevelkedik elhelyező központokban és tizenhárom családi típusú házban, 205-en hivatásos nevelőszülőknél, közel háromszázan családi/rokoni elhelyezésben, és mintegy 200 gyermek részesül a nappali központok és rehabilitációs tevékenységet folytató létesítmények szolgáltatásaiban. Jelenleg az anyás központban kizárólag lányanyák vannak gyermekeikkel, s bár csökkent a kórházi csecsemőelhagyás, a családba történő visszahelyezés egyre nehezebb, tavaly 18 esetből négy sikerült – ismertette az igazgató. Említetteken kívül az igazgatóság működtet két sürgősségi központot, egy védett lakást a családban történő erőszak áldozatai számára, valamint egy házat tizennyolc év fölötti állami gondozottak befogadására.

A nappali és rehabilitációs központokat Szász Katalin, az intézmény gyermekvédelmi ágazatának vezetője ismertette. Az egészséges gyermekek három (sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és baróti) nappali központjában harmincegy gyermekkel foglalkoznak, a hat rehabilitációs központ szolgáltatásaiban 169 gyermek részesül. Ezek közül négy (a sepsiszentgyörgyi, baróti, kézdivásárhelyi és kilyéni) régebbi, kettőt (a sepsiszentgyörgyit és a bodzafordulóit) az utóbbi években létesítették a SERA Alapítvány támogatásával, de az igényt tekintve ennél többre lenne szükség – hangsúlyozta Szász Katalin.

A gyermekek jogairól szóló ismertetőjében Fehér Gabriella, a gyermekjogvédelmi igazgatóság osztályvezetője azt kérte a sepsiszéki önkormányzatok jelen lévő képviselőitől, fedezzék fel közösségükben azokat az eseteket, ahol fennáll gyermekelhagyás kockázata, illetve ahol lehetőség van az intézménybe került gyermek visszahelyezésére a családba, állítsanak össze cselekvési tervet és használják ki a SERA-program támogatását.

Pavel Bogdan projektmenedzser az európai szociális alap révén támogatott kétéves POCU-programot ismertette, amely 2022 augusztusáig tart, és amelynek értéke 6 millió lej, ebből, 5,1 millió lej uniós alapokból. Ebből a pályázatból finanszírozzák az oltszemi elhelyező központ harminckét gondozottjának átköltöztetését, az ezzel járó alkalmazkodási és más jellegű kiadásokat a SERA Alapítvány és a megyei önkormányzat támogatásával épült két kézdivásárhelyi és egy bodzafordulói családi típusú házba, valamint nehéz sorsú családokat támogatnak, hogy visszafogadhassák állami gondozásba helyezett gyermeküket, illetve hogy megelőzzék a gyermekelhagyást, a sepsiszentgyörgyi tanácsadó központ révén pedig legkevesebb negyven családnak nyújtanak tanácsadói szolgáltatást kilátástalan helyzetekben.

Uzon a jó példa

A SERA Alapítvány már korábban is támogatta a háromszéki nehéz sorsú családokat a gyermekek családban maradása/visszatérése érdekében, 2018–2019-ben az egyik legtöbb támogatást megszerző önkormányzat az uzoni volt, amely a jelenlegi programba is sok családot bekapcsolt. Szabó Annamária uzoni alpolgármester lapunk érdeklődésére elmondta, a község településeiről sokan keresik fel a hivatalt problémájukkal, s bár sok esetben nem minden felel meg a valóságnak abból, amit elmondanak, többszöri találkozás után pontos képet kapnak az érintett családok helyzetéről, és ha úgy látják, hogy valóban szükség van a közbenjárásra, támogatásra ajánlják. A legfontosabb, hogy valaki meghallgassa őket, együtt érezzen nehézségeikkel – mondotta.

A SERA Alapítvány korábbi programjában öt Uzon községi családot segítettek, volt, ahol csak tejporra és mosógépre volt szükség, de olyan családot is támogattak, ahol tizenhárman – gyakorlatilag három nemzedék – laktak egy szobában. Számukra a SERA Alapítvány házat épített, azaz építőanyaggal támogatta az építkezést, ilyen esetben a munkát a családnak, illetve a közösségnek kell felvállalnia.

Jelenleg szintén öt családdal vesznek részt a programban. Ebből két családban a lányok a kézdivásárhelyi Borosnyay Kamilla elhelyező központból mentek férjhez Uzonba, s kisbabáik születtek, egyiknél ikrek. Amikor a gyermekek megszülettek, az anyukák még kiskorúak voltak. Számukra támogatásból házat építenek, és az anyukák tanácsadáson vesznek részt, mert szükségük van szakemberre, hisz intézményben nőttek fel, nem volt családi modelljük – hangsúlyozta Uzon alpolgármestere. Egy másik esetben az anyuka vissza szeretné kapni hivatásos nevelőszülőnél lévő gyermekét, egy apuka pedig egyedül neveli hét gyermekét, a nyolcadik gyermeke lányanya, aki kisbabájával együtt lakik édesapjánál.

Szabó Annamária elmondta, időnként támadások érik az önkormányzatot, hogy egyiknek miért jut segítség, másiknak miért nem, szerinte sok önkormányzatot ez tart vissza attól, hogy pályázzanak, de ha csak egyetlen gyermek sorsa is jobbra fordul munkájuk, odafigyelésük nyomán, már megéri – mondotta.