OlvasólámpaÖnzetlen pulpitus

2008. november 8., szombat, Kultúra

Hogy kicsoda Dávid Gyula, akinek nyolcvanadik születésnapjára ez a bizarr, de találó című emlékkönyv (Önzetlen pulpitus) megjelent, azt megtudhatjuk a kötet vallomásos írásaiból, de már itt felhívnánk a figyelmet arra, hogy a személyes jellegű, emlékező és nosztalgiázó, Dávid Gyula jellemére és munkabírására, szerkesztői megbízhatóságára, töretlen lendületére hajazó írások mellett Egyed Péter például Laudatio című írásában kísérletet tesz a szerkesztő (hosszú éveket töltött mellette a Kriterion kolozsvári fiókszerkesztőségében) és irodalomtörténész, irodalomszervező Dávid Gyula pályaképének megrajzolására is.

,,Megkerülhetetlenül fontos az a monográfia értékű tanulmányfüzér, amelyet a kisebbségi intézményrendszer kialakulásáról, történetéről, úgyszintén mindaz, amit a kisebbségi irodalom, magyar irodalom és világirodalom paradigmájáról írt. Vilá­gosan megfogalmazta, hogy ebben a sajátos közegben mi az érték, hogyan kell érteni és értelmezni az értékrendiség, értékváltás és értékválasztás kérdéseit. (…) Ilyen alapon rajzolt aztán fontos szellemi portrékat Makkai Sándorról, Bánffy Miklósról — akinek a regénytrilógiáját is kiadta —, Tamási Áronról, Jordáky Lajosról, Szabédi László­ról…" Sokan rajzolják az ember, a töretlen ember portréját. Árulkodó Cs. Gyimesi Éva vallomásának már a címe is: Gerincoszlop…

Kétségtelen, Dávid Gyula élete nem volt könnyű, ígéretesen induló irodalomtörténészi pályáját megakasztotta és derékba törte az ötvenhat utáni ítélet, majdnem hét esztendőt töltött politikai fogolyként, együtt Páskándi Gézával és Páll Lajossal, a román börtönökben, lágerekben, hogy szabadulása után negyven-egynéhány évvel szerkeszthesse a román kommunizmus magyar mártírjainak nagy könyvét, emléket állítva a törvénytelenül meghurcoltaknak, a megalázottaknak és megszomorítottaknak. Megrendít a könyvben például a fogság éveit felidéző Páll Lajos-versciklus: ,,Isten malmai sehogy sem őrölnek / kár lassúsággal áltatni magunk, / mi le sem nyugszik, azzal virradunk / vitustáncban élő jámbor őrültek…"

De kiszabadulása után, egy ideig vízvezeték-szerelőként dolgozva is volt ereje folytatni. Irodalomtörténészként Tolnai Lajos Marosvásárhelyen című monográfiájával tért vissza, foglalkoztatta az összehasonlító irodalomtudomány, sokat írt román írókról is, szerkesztett irodalmi lexikont éppen úgy, mint politikai elítéltek lexikonát. S írt sikerkönyvet Mikó Imrével közösen: a Jókai Erdélybent. Sokoldalú volt mindig, és kitartó, mint az öttusázók. Tudta, s ezt számtalan vallomás is hangsúlyozza a könyvben, hogy nem egy emberre méretezett feladatot végez.

Ehhez kívánunk a nyolcvanesztendős Dávid Gyulának további kitartó munkakedvet!

Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára. EMKE — Mentor Kiadó, Kolozsvár — Marosvásárhely, 2008

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 777
szavazógép
2008-11-08: Kultúra - Hecser László:

Egy francia színésznő Középajtán

Fanny Ardant színésznő, aki számos francia és nemzetközi film (Végre vasárnap, Szomszéd szeretők, A kutyák, Egyesek és mások stb.) főszereplőjeként vált híressé, múlt héten fejezte be első, rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzett Cendres et Sang (Vér és hamu) című alkotását. A jórészt Középajtán és Miklósváron forgatott film középpontjában egy nő áll, aki férje elvesztését követően három gyermekével visszatér távoli szülőfalujába. Hősei karakterének alapjait — igazságot kereső, de sorsuk elől menekülni képtelen emberek — a görög drámákban kell keresni — mondotta a közel hatvanévesen is remek formában lévő művésznő, akivel az utolsó forgatási napon készíthettünk exkluzív interjút.
2008-11-08: Közélet - Sylvester Lajos:

Holland alapítvány az erdélyi közösségekért (Beszélgetés Jan van Unnen elnökkel)

A holland vendég megízleli a felsőcsernátoni kürtőskalácsot
Jan van Unnennel, a hollandiai Nijkerk városkában működő COEN Alapítvány elnökével, aki egy alapítványi delegáció élén érkezett Háromszékre, a felsőcsernátoni Bod Péter Népház avatóünnepségén ismerkedtem meg. A felsőcsernátoniak és a holland vendégek öröme az enyém is, mindannyiunké, a népházépítés utolsó heteinek munkalázában ebben a faluban olyan kalákás összefogásnak voltunk tanúi, amilyent, sajnos, csak ritka és felemelően szép pillanatokban látunk. Micsoda érték — munkaerkölcsi, szellemi, hitbéli —, amelyet ezek a jó hollandusok magukkal vihetnek innen! Mi pedig tudjuk, hogy falvainkban éppen a munkaerkölccsel nagy a baj. Tisztelet a kivételnek, de a tunyaság suttyog a burjános, romló kerítések, a düledező kapulábak alatt, ha valaki valamire viszi közülünk, rögvest tolvajt kiáltunk, a destrukció, a másokat leszólás üli diadalát, a szájjártatás, de a közért való cselekvés és áldozathozatal nem mindenkinek kenyere.