Uzon községben 350 gazdaság szerepel a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség nyilvántartásában, legalább száz család csak a mezőgazdaságból él – az információt Bordás Enikő osztotta meg egy bikfalvi gazdatalálkozón, ahol akkor még csak jelöltként volt jelen a most már megválasztott községvezető.

Ördög László uzoni állattenyésztő szerint kritikus a helyzet. Az állatokat nem lehet kiengedni az elárasztott legelőkre, az állományt az istállókban kell takarmányozni. A helyi gazdaegyesület legelőire sem lehet kimenni. A kaszálókról frissen betakarított takarmányra lenne szükség, de ezt sem lehet biztosítani a most is víz alatt lévő rétekről. Akinek nincs tavalyról maradt, tárolt takarmánya, az van a legnagyobb bajban – fogalmazott Ördög László.

A szorult helyzet ismeretében már megjelentek az ügyeskedők, a „biznicek” a térségben. Más régiókból vásárolnak fel tavalyi szénát, majd az árvíz által érintett térségekben kétszeres, háromszoros áron kínálják a széna- vagy lucernabálákat – mondotta, s felvetette: lenne-e lehetőség árvízvédelmi befektetésekre, védőgátak létesítésére, lecsapolásokra.

Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja érdeklődésünkre elmondta: a vízügyi munkálatok a vízügyi hatóság (SGA) és a talajfeljavító vállalat (ANIF) hatáskörébe tartoznak. Úgy látja, a hasonló esetek megelőzése érdekében lépni kell, ezért hamarosan az önkormányzatok, az érintett gazdák és szervezeteik, intézmények bevonásával megvizsgálják a lehetőségeket. Az árvíz, a mezőgazdasági területek víz alá kerülése minden évben sorozatosan megjelenő jelenség, meg kell kapni a megoldást ennek kiküszöbölésre – mondta Könczei. Hozzáfűzte: pillanatnyilag megoldást jelenthet a mezőgazdasági biztosítás, de nem egyértelmű, hogyan vonatkozik ez kaszálókra, legelőkre, egy kissé „gyerekcipőben” jár az ágazat.