Egyelőre bizony fennáll annak veszélye, hogy például a visegrádi négyek egyes tagországaiban olyasforma retrográd pártok kerülnek hatalomra, amelyeket aztán állandóan rekcumolni kell, mert nem a fő, politikailag korrekt irányt követik. Ilyenek Magyarország vagy Lengyelország, de sajnos gondok vannak például az igazságszolgáltatással a bolgároknál, horvátoknál, szlovákoknál és szlovéneknél is. Romániában, szerencsére, minden rendben, amióta elnökünk kedvenc pártja kormányra került. (Bár annak keblében is zajlik egy övön aluli ütésekkel járó választási kampány, a miniszterelnök Cîțu és a pártelnök Orban között).

Addig is, amíg fennáll az országonkénti parlamenti választások megtartásának veszélye, a haladó gondolkodásúak, és így az uniós parlamenti képviselők többsége ott segít, ahol tud elv- és eszmetársainak. A magyarországi ellenzék is testületileg kampányol és harcol otthon és Brüsszelben a magyar kormány ellen, a hatalom megszerzése érdekében. Szerencsére, az EP-nek jó harcosai vannak, akik segítenek nekik. Keményen lépnek fel mindenféle félrecsúszás ellen, és fő fegyverük a pénzmegvonással való fenyegetőzés.

Hogy világosabban lássak a Magyarország körüli legújabb úgynevezett pedofiltörvény-cirkuszban, ami időközben LGBTQ-botránnyá dagadt, összeollóztam néhány véleményt.

Olvasom, hogy a Francia EU-ügyi miniszter, Clément Beaune, aki bevallottan meleg, botrányosnak tartja a törvényt, amely nagy disznóság, és kiemelte, hogy semmi keresnivalójuk az EU-ban olyan kormányoknak, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a nemi kisebbségekkel szemben. A holland miniszterelnök, Mark Rutte is megmondta, hogy Magyarországnak nincs helye az unióban. Az Európai Parlament többségi szavazással mondta ki, hogy Magyarország egyértelműen megszegi az EU értékeit, jogrendszerét, és hogy a magyarok részéről nem lehet számítani az uniós pénzalapok tisztességes felhasználására. Honfitársunk, Dacian Cioloș is, aki az EP Renew Europe nevű liberális és szélső liberális pártokat tömörítő frakciójának vezetője, gyorsan a progresszívek oldalára állt, és kérte, hogy Magyarországnak ne adjanak pénzt az ott levő rendszerszintű korrupció miatt. Milyen jó, hogy nálunk, amióta kormányra került az ő pártja (is), nincs a kormánypártoknak korrupciós botránya. Majd csak akkor számíthatunk látványos leleplezésekre, miután (esetleg) kiesnek a hatalomból. Addig is egy jó barát ott segít, ahol tud. Cioloș biztosan most próbálja visszafizetni a magyarországi Momentumnak azt a segítséget, amit az itthoni választásokon kaptak tőlük. Bár lehet, valami maradék nosztalgia benne van még abból az időből is, mikor a sovén-nacionalista Vatra Românescănál elkezdte politikai tevékenységét. Viszont magyarellenességgel most nem lehet vádolni, mert egy magyar testvérpártot szeretne hatalomra juttatni Magyarországon. Mostani benyalásáért addig is jut neki egy vállveregetés Brüsszelből. Azt is megtehette volna, hogy a nekünk visszaküldött helyreállítási terven ügyködik, mert azt úgy visszadobta Brüsszel, mint a pályán kívülre tévedt labdát, és ha azt elfogadják, akkor esetleg még az ő segítségével mi is kapnánk valamicskét a Magyarországtól esetleg megtagadott pénzekből.

Más országok politikusai másként vélekednek a magyar ügyekben. Mert voltak olyan államok, amelyek nem ítélték el Magyarországot az ominózus törvény miatt. A cseh miniszterelnök, Andrei Babiš például nem érti, miért kellene csatlakozniuk a tagállamok többségéhez a magyar nemi kisebbségeket érintő törvény ügyében.

Orbán Viktor pedig közben tovább köti az ebet a karóhoz, és nem akarja beengedni az LGBTQ aktivistákat az óvodákba, iskolákba. Inkább ő maga szakít időt öt unokája nevelésére.

Tallózás, ollózás közben bizony látom a kommentelők között, hogy a románok körében is sokkal többen vannak elmaradottak, akik a retrográd Orbán mellé álltak mint progresszívak.