A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet. A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése. Orbán Viktor hangsúlyozta: beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell. Biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat. Szerinte szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra. Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Uniónak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, „jogállamisági dzsihádot” folytat. „Mi fontosnak tartjuk a rule-of-law (jogállamiság) kérdését, de az EP rule-of-law dzsihádot csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet” – fogalmazott. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni – emelte ki.

Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és gyakran koordinálják prioritásaikat – jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő. Örömének adott hangot, hogy vendégül láthatja a visegrádi országok miniszterelnökeit, egyben megköszönte azt a támogatást, amelyet Szlovéniának nyújtottak a világjárvány alatt. Újságírói kérdésre válaszolva az EU több tagállama által vitatott magyar gyermekvédelmi törvényről elmondta: sok olyan dokumentum van, amely válaszokat ad ezekre a kérdésekre, de gyakran elfelejtik őket. Megemlítette az Európai Unió Alapjogi Chartáját, majd idézte annak 14. cikkét, amely az oktatás szabadságával foglakozik. „Ha megnézzük az alapvető emberi jogokról szóló dokumentumokat, látjuk, hogy mi tartozik európai és mi nemzeti hatáskörbe. A szlovének már elhagytak egy olyan országot, ahol ezek a dolgok kezdtek összefonódni” – utalt Jansa az egykori Jugoszláviára. „Nem szeretnénk, hogy az Európai Unióban ezt a hibát ismét elkövessék, hiszen van tapasztalatunk azon a téren, hogy ez hova vezet” – húzta alá, hozzátéve: mindenkinek tartania kellene magát az előre megbeszélt keretekhez és dokumentumokhoz, amelyeket aláírtak.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, a V4-en belül szoros együttműködésre törekszenek az uniót érintő legtöbb kérdésben, így a járvány utáni helyzetet illetően is. A visegrádi csoport tagjai egyaránt fontosnak tartják az oltakozás ösztönzését is. Morawiecki megerősítette azt a közös álláspontot is, hogy a központosítás helyett az uniónak inkább egymással együttműködő, erős nemzetállamokból álló szervezetnek kell lennie.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök a nyugat-balkáni bővítés mellett külön hangsúlyozta az unión belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezet kiterjesztésének fontosságát, sürgetve Románia, Bulgária és Horvátország felvételét.

Eduard Heger szlovák kormányfő azt hangoztatta, hogy a V4 támogatja Szlovéniát uniós elnöki prioritásaiban. A járvány mellett kiemelte a gazdasági újraindítás ügyét, hangoztatva, hogy ehhez ki kell használni a rendelkezésre álló európai forrásokat.