Tanügyi reformra szükség van, ez nem vitás, hiszen Romániában évente kisvárosnyi gyermek hagyja abba az iskolát nyolcadikos koráig, és a megmaradók 42 százaléka funkcionális analfabéta. A nagy államfői program azonban ezzel a jelenséggel egyáltalán nem foglalkozik, ellenkezőleg: egyik sarkalatos pontja éppen az „elit” líceumokra vonatkozik, amelyek külön felvételit szervezhetnek majd az oda pályázó diákoknak, miközben a többség (akiket valamiféle tölteléknek néznek, holott egyszerűen arról van szó, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben csak az érvényesül, aki a vizsgatantárgyakból, matematikából és románból jól teljesít, másféle érdemet és tehetséget ugyanis az állam nem is keres, nem is támogat) marad az országos felmérővel és a számítógépes elosztással. Ezt az elképzelést szakértők, diákszervezetek és a szülők is bírálták, és joggal, hiszen utat nyit a szubjektivitásnak és a korrupciónak, azaz a jó iskolák lezüllesztésének. A külön felvételi ugyanakkor beszűkíti a diákok esélyeit, akik csak egy helyen próbálkozhatnak, míg a jelenlegi rendszerben több opciót is bejelölhetnek, és a jegyek csökkenő sorrendjében foglalják el a meghirdetett helyeket. Magyarországon az egyetemi felvételi is hasonló módon történik, így ugyanis kivédhető, hogy az egyik, mondjuk, orvosi egyetemre kisebb jeggyel is bejusson valaki, miközben a másik orvosiról nagyobb jeggyel kieső végzős egy egész évet veszít a következő felvételiig.

Nálunk azonban mintha nem a minőségi oktatás lenne a cél, ahol minden gyermek adottságait felfedezik és fejlesztik, rugalmas, egyénre szabható órarenddel és változatos, mindenféle tehetséget ösztönző tanulási lehetőségekkel –, ellenkezőleg: miután a líceumokba már be lehet jutni ötösnél kisebb jeggyel is, Iohannis most azt javasolja, hogy a felsőoktatáshoz is lehessen hozzáférni érettségi nélkül. Ezt az ötletet a hevesen SZDP-ellenes államfő Ecaterina Andronescu volt SZDP-s minisztertől vette át, mégpedig minden konzultáció nélkül, holott munkaköri feladata, hogy közvetítsen a pártok között. Erre már csak azért is szüksége lenne, mert a Tanult Románia program hosszú távú akar lenni, azaz más politikai színezetű kormányoknak is tovább kellene vinniük. De Iohannis a magyar oktatási szakembereket és szervezeteket is kihagyta a tanácskozásból (Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként vett részt a megbeszéléseken), miközben a románok között talált olyan „szakértőt”, akit már Victor Ponta is szégyellt. Ezek után az a nagy kérdés, hogy a kormány tényleg felvállalja-e ezt a fércművet, amely több gondot okoz, mint ahányat megold. És ez a pártokon is csattanni fog.