Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a kisebbségi jogvédelemről rendezett online nyári egyetemen tegnap.
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet tanácskozásán azt mondta: nagy szükség van a kisebbségvédelmi ismeretekre. A magyar kormány 2010 óta a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi fórumokon egyaránt kiáll a határon túli magyarságért, sok országnál azonban visszarendeződés tapasztalható. A határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el, meglévő kollektív jogaiktól fosztják meg őket – mutatott rá a Kisebbségvédelem Európában 2021 címmel tartott rendezvény nyitónapján. A legerősebben ez Kárpátalján jellemző – fűzte hozzá, példaként a nyelvtörvényt, az őshonos népekre vonatkozó jogszabályokat említve.
Nemcsak az anyaországban, hanem a külhoni régiókban is szükség van olyan szakemberekre, akik folyamatosan monitorozhatják a kisebbségvédelemmel összefüggő jogszabályokat, egységes Kárpát-medencében gondolkodnak és egységesen tudnak fellépni – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy hivatalosan 12 millió magyarral számolhatnak a Kárpát-medencében. A tömbmagyarság és a szórványmagyarság egyaránt fontos a kormánynak. Kiemelt jelentőségű, hogy az utóbbiakat is megtartsák magyarságukban – mondta, kiemelve: a diaszpórában is rengeteg honfitársunk él, így összesen 15 milliós magyarságról beszélhetnek.
A miniszteri biztos beszámolt arról, hogy a külhoni magyarsággal a legfontosabb kapcsolattartó fórum a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács. A 2010 óta elfogadott legjelentősebb jogszabályok között említette a magyar állampolgársági törvényt. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van már, és minden magyar egyaránt fontos – jelentette ki.
Hangsúlyos célként jelölte meg, hogy megerősítsék a szülőföldön élők identitását. Kiemelten kell támogatni a külhoni magyar családokat azért, hogy az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában is gyarapodó közösségek legyenek – mondta a miniszteri biztos. Emlékeztetett: a külhonban élők is igényelhetik az anyasági támogatást, bevezették a babacsomagot, és folyamatosan indulnak a kisgyermekes családoknak szóló programok is.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke azt mondta, arra kell törekedni a jövőben, hogy az ET erős támasza és támogatója legyen azoknak, akik a kisebbségi jogok bővítésével akarják erősíteni a saját országuk és az egész kontinens jólétét és biztonságát.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a nemzetpolitika egyik fő feladata a jogbiztonság megteremtése a külhoni magyarságnak. Alapelvük, hogy a magyarságuk vagy vélhető magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett állampolgároknak minden támogatást megadjanak, és így a külhoni területeken élő magyarok is emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek a szülőföldjükön – mondta. Kitért arra, hogy állandó jogsegélyszolgálatot biztosítanak, 21 irodát működtetnek Kárpát-medence-szerte, a konkrét peres ügyekben pedig anyagi és szakmai támogatást nyújtanak.
