Habár 1912-ben az ugyancsak gidófalvi dr. Fazakas Sándor szemész, egyetemi magántanár által szervezett önzetlen gyűjtésből emléktábla került a községháza falára a tábornok halálának hatodik évfordulóját idézve és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium akkor érettségiző ifjúsága példaértékű hozzáállásának köszönhetően, ezt követően Petri János volt az egyedüli, aki a diktatúra sötét éveiben is nagy elszántsággal azon munkálkodott, hogy Czetz János emléke fennmaradjon a szülőfaluban. Nemcsak a helyi értelmiséget mozgatta meg, hanem sikerült kapcsolatot teremtenie a Czetz leszármazottakkal, magyarországi, argentin Czetz-kutatókkal, örmény egyesületekkel, illetékesekkel. Bizony, abban az átkos rendszerben mindez nem volt kicsi dolog.

1994-ben kopjafát állítottak az ő kezdeményezésére a magyar szabadságharc legifjabb tábornoka emlékére a gidófalvi református templom udvarán, s a tábornok halálának 100. évfordulóján nyílt Czetz-emlékszoba is az ő kezdeményezése volt. Ugyancsak 1994-ben Kelemen Józseffel, sepsiszentgyörgyi történelem szakos tanárral, igazgatóval közösen szerkesztettek és jelentettek meg Tiszaföldváron ötszáz példányban egy Czetz János emlékét idéző kiadványt Czetz János Emlékfüzet címmel.
***

Petri János 1933. július 31-én látta meg a napvilágot Kilyénben, Petri János és Székely Erzsébet elsőszülött gyermekeként. Édesapja Szászmagyarósról származott, mint fő molnár került a kilyéni malomba, majd onnan helyezték át a gidófalviba, és így a család is végképp Gidófalvára került. Sok ideig a malomban laktak, édesapja onnan ment nyugdíjba. 

A gidófalvi elemi iskola elvégzése után ifj. Petri János a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban folytatta tanulmányait, melynek elvégzése után kollégiumi felügyelőként tevékenykedett, majd 1960-tól 1970-ig Gidófalva község jegyzője volt. 1970-től nyugdíjazásáig a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal anyakönyvi osztályát igazgatta. Felesége, a gidófalvi származású Molnár Erzsébet köztisztviselőként tevékenykedett a gidófalvi Polgármesteri Hivatalnál, ahol volt titkári beosztásban, de dolgozott mint könyvtáros, könyvelő is. Három gyerekük született, Csaba és Levente, a harmadik gyerek, egy kislány, születése után pár napra meghalt.

Petri Levente meghatódva idézte fel édesapja emlékét, a család és az emberek iránti szeretetét.  Több idősebb gidófalvi embernek ahogy megemlítettem Petri János nevét, máris ilyen jelzőkkel illették: született úriember, segítőkész, szerény, jóravaló, pedáns, ritka ember volt...

Feljegyeztem egy érdekes történetet is: 1962-ben Gidófalván két televízió volt: a kollektív gazdaság irodájában és Petri Jánosnak. Amikor az 1962-es futball-világbajnokság volt, kitette a háza ablakába a készüléket, több száz falubeli nézte így, de máshonnan is jöttek követni a háza előtti dombon a mérkőzéseket. 

Azon szerencsések közé tartozom, akik ismerhették, akit elfogadott, kedvelt és órákon át elbeszélgettünk a falu múltjáról, történetéről, Czetz Jánosról...

Élt 86 évet. Töretlen hitével, szerénységével, példaértékű család- és emberszeretetével. Sírhantja a gidófalvi református temetőben található. 

G. Szabó Ferenc