Miklósvár első írásos említésének 810. évfordulója vasárnapi ünnepségsorozatának programjai között történelmi előadások is szerepeltek, ezeket telt ház előtt tartották késő délután a Kálnoky-kastélyban berendezett Erdélyi Élet Múzeumának nagytermében.
Felvezetőjében Demeter Zoltán művelődésszervező felelevenítette, Miklósvár 800 éves évfordulóján dr. Egyed Ákos akadémikus, Cserey Zoltán történész és Fehér János művészettörténész tartott előadást ugyanebben a teremben, mely akkor messze nem így nézett ki. Dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke székely jelképeinkről értekezett, kezdve a régi székely címer fél évezredes megjelenésével Bögözön, Székelyderzsen, Székelydályán és Csobotfalván, a napot és holdsarlót megjelenítő új székely címer 1659-es törvényesítésén át mai címerhasználatunkig. Fehér János művészettörténész a Baróthoz tartozó települések és azok egyházainak jelképhasználatát taglalta. A mai közigazgatási egység területe az egykori Miklósvárszék, az Udvarhelyszékhez tartozó Bardoc fiúszék és Felső-Fehér vármegye bizonyos területeit foglalja magában, így Barót, Miklósvár, Köpec, Bodos, Bibarcfalva és Felsőrákos pecséthasználatát mutatta be az előadó, levéltári kutatásai alapján. Kálnoky Mátyás, az Erdélyi Élet Múzeumának munkatársa a huszárok történetébe nyújtott betekintést a kezdetektől a fegyvernem második világháború idején bekövetkezett végéig, kitérve a Kálnoky-huszárokra is, azok egyenruháját életnagyságú bábun bemutatva. Végezetül jelezte, ma hagyományőrző szervezetek viszik tovább a huszár hagyományokat. (madarasi)
