Sepsibaczoni Toókos Gyula (1883–1958) vezérőrnagyra emlékezett szombaton Nagybaconban a Történelmi Vitézi Rend. A református kultúrotthon falán elhelyezett emléktábla avatásán elhangzott: egyenes, határozott és magával szemben is szigorú, hazáját hűen szolgáló, talpig katonaember volt.
Bartha Imre, a vitézi rend v. dálnoki Veress Lajos Székely Törzsszékének törzskapitánya beszédében úgy fogalmazott: azáltal, hogy jeleseinket nem feledjük, tiszteletükre emléktáblát avatunk közösségünk számára, a ma és a holnap fogódzkodóit alakítjuk ki. Szükség van a fogódzókra, szükség van jelképeink újjáteremtésére, mert a mindenkori bukaresti hatalom másodrendű állampolgárnak tekint, ezt érezteti is, amikor ultranacionalista módon folyamatosan rombolja értékeinket. Ezért állítottak az elmúlt években Erdély-szerte hatvannyolc emléktáblát és kopjafát, közülük tizenegyet Erdővidéken.
Dimény János nyugalmazott iskolaigazgató Toókos Gyula életútját elevenítette fel. A gyulafehérvári református esperes, vajasdi lelkész édesapja révén erdővidéki katona részt vett az első világháború küzdelmeiben, ahol kezdetben Szerbiában és Oroszországban is harcolt, 1916 augusztusának végén a román behatolók megállításában, majd visszaszorításában vett részt, 1918 novemberében a Székely Hadosztály hírszerzőjeként vállalt feladatot. A következő években Horthy Miklós közeli munkatársa – Budapestre a jobbján lovagolt be –, a háborúban tanúsított helytállása elismeréséül a frissen alakított Vitézi Rend első nyolc vitéze közé nevesítették. Ő lett a 6. számú vitézi törzs törzskapitánya, nevéhez fűződik az avatási szertartások kidolgozása, az eskü szövegének megírása, megtervezte a díszpajzsot, a címerkönyvet és a vitézek főkapitányának díszkardját is. Részt vesz IV. Károly második visszatérési kísérletének megakadályozásában, s bár a megbízatásnak csak részben tud eleget tenni (rövid időre fogságba esett), de tetteit elismerik. A továbbiakban Nyíregyházán és Debrecenben teljesít szolgálatot, 1936-ban előbb címzetes, majd valóságos tábornoki kinevezést nyert. A második világháború befejezését követően az új hatalom meghurcolja, életének utolsó éveit lányánál és vejénél, a Heves megyei Selyében kénytelen leélni.
Kelemen-Karikás Árpád szárazajtai református lelkész áldásában Habakuk próféta könyvéből vett igére támaszkodván úgy fogalmazott, megérdemlik az utódok tiszteletét azok, akik Istenbe vetett hittel őrt állva hazájukat és családjukat védik sorsdöntő időkben.
