Hat műhelyben dolgoztak a résztvevők. Tóth B. Tinka irányításával a kosárfonók – akik a pavilon bal felét foglalták el – keret formájú és ovális kosarakat készítettek felfont, illetve húzott technikával. Ezen kívül volt ott játéktartó, álló- és asztali lámpa, sőt, babakocsi is készült. Mellettük a tűzzománcosok töltötték ki a pavilon fennmaradt részét. Őket ezúttal is Csókási Katalin Nóra szegedi zománcműves szaktanár irányította. Többféle technikával különböző alkotások készültek. A kezdők szigorú irányítás mellett dolgoztak, a haladók főleg saját ötleteiket valósították meg. Az oktató témaként szárnyas oltárt javasolt, azt egyedül Tulit Éva karolta fel, és gyönyörű, igazi műalkotás került ki kezei közül. Többen az a’jour, azaz az áttört technikát választották, közülük kitűntek a Baki-Jákó házaspár gyönyörű ékszerei. Mások a festőzománc technikáját választották.

Az óriássátorban a nemezelők gyúrták a gyapjút Kolozsi Ildi felügyelete mellett. Sok kabát készült, hisz a résztvevőket arra kérték, hozzanak szabásmintát magukkal. A táborozók elkészítették az alapanyagot, Vargyasi Melinda levette a méreteket, kiszabta és összevarrta, a táborzáró kiállításra kész termékek kerültek be a sátorba. Igen megdolgozott a tizenegyedikes Csala Eszter, aki a Vándorlegény című versenyre készül egy több nemeztárgyból álló együttessel. A teraszon Szász Judit csíkdánfalvi kézműves mester vezetésével a bőrművesek alkottak. Az idei téma pénztárca és öv volt, ezeken kívül egyéb tárgyak is születtek, táskák, tarsolyok, tokok és ékszerek is. Ez a műhely szívesen együttműködött más műhelyekkel is, hisz némely nemeztárgyra bőrből készítettek mintát vagy fület. A terasz másik felét a fazekasok foglalták el. Máté-Szentkirályi Imola irányításával különböző cseréptárgyakat korongoztak. Voltak ott tányérok, tálak, csuprok, söröskancsók, cukortartók.

És ott voltak a résztvevők gyermekei, akikkel Benkő Éva foglalkozott. Játékosan vezette be őket a kézművességbe, minden, a táborban használt anyagot bevonva a játszóházas tevékenységekbe. És sok mese meg ének hangzott el a kicsik körében.

A tábor fénypontját a hagyományos szombat esti kiállítás jelentette. A hét folyamán készült alkotásaikból műhelyenként összeállított tárlaton az emberek rácsodálkozhattak egymás munkáira, egyben volt látható a tábor termése. A visszatérőknek úgy tűnik, évről évre magasabb színvonalú alkotások készülnek. A tárlatot Benkő Éva nyitotta meg, egy népmesét továbbfejlesztve, a műhelyfoglalkozások egy-egy pillanatát beleszőve mondókájába.

A műhelyek színházi előadására ezúttal nem a tárlatmegnyitó után, hanem egy nappal korábban, pénteken este került sor. Igen érdekes előadásokat improvizáltak, ki-ki elsősorban saját tevékenységét karikírozva. A legnagyobb sikert, mint általában, a gyermekek előadása aratta.