A Stratégiai Kommunikációs Törzs tegnapi jelentésében szereplő 233 új fertőzés csaknem kétszerese az utóbbi két hét átlagának, a járvány leginkább Bukarestben és az ország legnépesebb városait magában foglaló Kolozs, Temes, Konstanca és Iasi megyében terjed. Tegnap öt halálesetet jelentettek, ami több mint kétszerese az utóbbi kéthetes átlagnak. A járvány gyorsulása immár a kórházi kezelésre szorulók számán is megmutatkozik: tegnap 441-en feküdtek kórházban COVID-19-cel, az intenzív terápiára szoruló súlyos esetek száma pedig a két héttel korábbi 36-ról 60-ra nőtt.

A közegészségügyi intézet tegnapi jelentése szerint Romániában is gyorsuló ütemben terjed a delta vírusmutáció. A közlemény szerint eddig 2610 esetben végezték el a kórokozó pontosabb beazonosítására alkalmas szekvenálást, és 2009 fertőzöttnél mutatták ki a koronavírus „aggodalmat keltő” változatainak valamelyikét: 1713 esetben az alfa, 11 esetben a beta, 23 esetben a gamma, 262 esetben a delta változatot azonosították. Ez idáig 44 romániai haláleset köthető az aggodalmat keltő vírusváltozatokhoz, 27 áldozat az alfa, három a gamma, 14 a delta variánssal fertőződött meg. A beazonosított esetek több mint 40 százalékát bukaresti, moldvai, illetve havasalföldi fertőzési gócokban találták, 18 százalékuk külföldről érkezett, 35 százalékuknál azonban nem lehetett kideríteni a fertőzés körülményeit, ezért a szakemberek azt valószínűsítik, hogy az eredetinél sokkal ragályosabb kórokozó már közösségi szinten terjed Romániában.

Eközben az AFP francia hírügynökség a hivatalos adatok alapján megállapította: az Európai Unióban Románia az utolsó előtti helyet foglalja el a lakosság beoltottságának arányát illetően. Ebben a tekintetben a rangsort Málta vezeti 74 százalékos átoltottsággal, következik Belgium 59 és Spanyolország 58 százalékkal, a lista alján pedig Románia található 25 százalékkal, utána már csak Bulgária következik 14 százalékkal.
 

Normalitásindexben az élen

Az Adevărul hírportál ismertette, hogy a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a kutatócsoport a brit The Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, milyen mértékben tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. A mutató kiszámításánál nyolc tényezőt vesznek figyelembe: a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.

A július 24-i adatok alapján európai és világviszonylatban is Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex, míg második helyen Ausztria áll 80,6, Magyarország pedig a harmadik helyen 79,9 százalékkal. Nyugat-Európa a „sárga zónába” tartozik: Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy-Britanniában 65,8 százalékos a normalitásindex. Jelenleg a Távol-Keleten vannak érvényben a legszigorúbb megszorítások: Malajziában 27,9, Vietnamban 37,2, Indonéziában pedig 43 százalékban tért vissza az élet a világjárvány előtti állapotokhoz.

A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevărul rámutatott: még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a romániaiakat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben. A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronavírus-szkeptikusok azon állítását, hogy Romániában „egészségügyi diktatúra” lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így a negyedik hullám küszöbén az országban az átoltottság a 30 százalékot sem éri el.