Új szociális vállalkozás indult Gelencén

2021. augusztus 11., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A gelencei községháza dísztermében helyi fiatalok jelenlétében ismertették a GoDanuBio projektet és a községben indított új szociális vállalkozást. A tanácskozáson Daniel Coșniță, a Romániai Klaszterszövetség elnöke, Vajda Lajos, a Green Energy Innovatív Biomassza Klaszter elnöke, a Romániai Klaszterszövetség alelnöke, Chris­tina Leucuța, a szövetség szakértője és Bagoly Miklós Levente, az Asimcov elnöke is jelen volt.

A megjelenteket elsőként Sebestyén Tihamér, az Interreg Egyesület vezetője, a GoDanuBio projekt irányítója köszöntötte, és elmondta, hogy a tanácskozás fő célja ismertetni a Gelencén létező lehetőségeket, milyen helyi társadalmi és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik a nagyközség, ahonnan el lehet indulni és fejleszteni a települést a következő időszakban a fiatal nemzedék bevonásával. Azt is megtudtuk, hogy a demográfiai mutatók szerint az elmúlt időszakban 5172-re emelkedett a lakosság lélekszáma, ha nem is látványosan, de enyhén emelkedik az újszülöttek számaránya, a községben mintegy 620 gyermek, óvodás és iskolás, illetve több mint ötven egyetemi hallgató él. Összesen tizennégy civil szervezet tevékenykedik a községben.

Gelence a fafeldolgozásban megyei szinten az élen jár, hiszen jelenleg is több mint húsz kisebb-nagyobb kapacitású keretfűrész üzemel a községben, de ezenkívül panziók, kulcsosházak, vendéglátóegységek és pékségek is működnek. Hivatalosan 278 vállalkozás van bejegyezve, és ezek 2020-ban közel kétmillió eurós profitot termeltek. Sebestyén Tihamér a turisztikai látványosságok között a Szent Imre műemlék templomot, a Jancsó-kúriát és a haralyi Fejér-udvarházat említette meg.
Daniel Coșniță a Háromszékről induló klaszteresedési folyamatról beszélt, kiemelve Vajda Lajos úttörő szerepét.

Akácos Mihály 36 éves vállalkozó bemutatta az általa beindított új szociális vállalkozást, mely az első ilyen jellegű Gelence községben. A fiatal vállalkozó elmondása szerint az Asimcovnak köszönhetően nyert százezer eurós vissza nem térítendő támogatást a múlt év szeptemberében. A vállalkozás többek között tájépítészettel, parkok, zöld­övezetek karbantartásával, járdák, udvarok tisztán tartásával, fanyeséssel foglalkozik, és öt alkalmazottja van. Első számú partnerük a helyi önkormányzat – hangsúlyozta a vállalkozó, aki videón bemutatta a Jancsó-kúria udvarán elvégzett karbantartási munkálatokat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 425
szavazógép
2021-08-11: Emlékezet - Kisgyörgy Zoltán:

Jelen és múlt Maksán

Az 1949-ben kitelepítettekre, majd 1950. szeptember 22-én az erőszakos kollektivizálás ellen szervezett tüntetés két asszony mártírjára és 22 meghurcoltjára emlékeztünk lapunk oldalain huszonhét esztendővel ezelőtt. Nevüket emlékkopjába vésette a református egyházközség és az utókor kegyelete. De mert élnek még most is, akik kötődnek a tragikus eseményekhez, most őket kérdeztük: mire emlékeznek még az egykoriak gyerekeiként-unokáiként? Megyénkben sorra alakulnak a községi ifjúsági szervezetek. Tagjaik többnyire olyan fiatalok, akik ragaszkodnak identitásukhoz, szülőfalujukhoz, így nem árt hét évtized távlatából ismét feleleveníteni az egykori eseményeket.
2021-08-11: Pénz, piac, vállalkozás - :

A hazai munkaerő fontosságára figyelmeztetnek (Országos szakszervezeti tömb)

Nyílt levelet intézett vasárnap az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) az államfőhöz, amelyben felrója Klaus Iohannisnak, hogy a romániai munkaerő hazai foglalkoztatásánál jobban érdekli a külföldi munkavállalásuk megkönnyítése.