A gidófalvi lófő Csiszérek az egyik legnépesebb gidófalvi családhoz tartoztak. I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme 1670. február 20-án nemesi címet adományozott a „Csiszér és Atyafiai” részére. Azóta viselték a Gidófalvi Csiszér nevet.

Szonda Tamásnak, aki Gidófalván élt, és aki 1675-ben megírta a háromszéki és barcasági falvakról híres százszakaszos gúnyversét, mely valójában felbecsülhetetlen adatgazdag leírást nyújt az akkori településekről, Csiszér Susanna volt a felesége, akit 1658-ban a tatárok
elhurcoltak.

1755-ben Gidófalva tehetősebb gazdái összetársultak, céljuk az volt, hogy egy malmot építsenek közösen a falunak. Az elképzelést tett követte, első lépésként megfogalmaztak egy szabályzatot: „A Gidófalvi Malmos Közösség Alapító Irata” címmel, melyben taglalták elképzelésüket, leírták a malom működésének szabályait. A 15 gidófalvi kezdeményező, alapító, építő között két Csiszér név is szerepel: József és Miklós.

A gidófalvi Csiszérek jó módú, föld- és erdőbirtokosok voltak, a vagyon apáról fiúra szállt, katonák, több értelmiségi került ki a nemzetségből a századok során: lelkészek, közhivatalnokok, tanítók. De nemcsak Háromszéken, hanem Hargita és Maros megye több településén is fellelhető a Gidófalvi Csiszérek neve, valamint köztevékenységeik a régi leírásokban.

2020-ban volt a 350. évfordulója annak, hogy a gidófalvi Csiszérek és atyafiaik nemesi címet kaptak I. Apafi Mihálytól, Erdély fejedelmétől 1670-ben.

Napjainkban a gidófalvi református temetőben egyetlen egy szerény sírkő őrzi e valamikor népes gidófalvi nemes nemzetség emlékét. A sírkőre Gidófalvi Csiszér Mihály neve van vésve, aki 1892-ben született. Felesége Pataki Katalin volt. Házasságukból egy gyermek született, Csiszér Gabriella (1923. február 22.).

Csiszér Mihály 1924. április 17-én halt meg Gidófalván tüdőgyulladásban. Özvegye, Csiszér Mihályné 1925. július 11-én ment újra férjhez nemes Miskolcy Kálmán gidófalvi nagybirtokoshoz. 19 éves házasságuk 1943-ban felbomlott, Katalin gyermekével, Gabriellával végképp elhagyta Gidófalvát és Budapestre költözött. Élt 92 évet. Gabriella, a lánya 75 évesen halt meg, két házasságából két gyermek született, Fervagner István és Miskolczi Katalin. István vízilabdaedzőként tevékenykedett Budapesten, majd kitelepedett Svédországba, ahol jelenleg is él, immár 33 éve. Katalin a budapesti angol–magyar Bölcsészeti Tudományi Egyetemen, valamint a Zeneművészeti Iskolán szerzett szakdiplomát. Budapesten él.

Csiszér Béla 1950. október 10-én született Derecskén értelmiségi családból. Neje Csiszér Hevesi Edit. Két gyerekük van: – Áron és Árpád – és három unokájuk. Gyulán élnek. Mindketten nyugalmazott pedagógusok.

Nagy öröm számomra, hogy ismerhetem, megismerhettem őket, a szülőfalum egyik legősibb nemes családja, a Csiszérek élő leszármazottjait. Ide jönnek, eljönnek, amikor tudnak, a távolság nem számít, újra és újra hazatérnek őseik szülőföldjére, Gidófalvára.

G. Szabó Ferenc