A megnyitón katonadalokkal közreműködött a Bíró Zsolt Imre által alapított Csíkborzsovai Férfikórus Ványolós András vezetésével, egyéni előadással Geréd Kálmán bácsi, az énekkar tagja, valamint János Zsigmond csíkmadarasi tanuló. Utóbbi kettő kapta a legnagyobb tapsot.

A zenés nyitány után a házigazda Szépvízért Egyesület nevében Tóth Bálint kommunikációs szakember köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva, hogy a kiállítás létrehozója Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere, az egyesület elnöke, kurátora, szakmai koordinátora Nagy József történész, a kiállítás forgatókönyvét Bálint Ferenc történész készítette. Az emlékközpont létrehozásában a történész és múzeumi szakma anyaországi és erdélyi legjobbjai vettek részt. A tárlat fő kivitelezője a magyarországi Kiáll Kft. A létesítmény fő támogatója Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkársága. A Székely Határőr Emlékközpont a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig. Szépvíz település közel nyolc és fél ezer hektáros birtokával évszázadokon át határvidéknek számított. A környéken mindmáig fellelhetőek első világháborús lövészárkok, a hegyek gerincén a határt jelző kúpok, a második világháború harcait pedig még elevenen őrzi a népi emlékezet. Nem véletlen hát, hogy Szépvízen jött létre ez a tárlat.

Jövőbe vetett hittel

Ferencz Tibor polgármester ünnepi beszédében feltette a szónoki kérdést: Lehet-e méltóbban emlékeznie egy közösségnek, mint bizakodva építenie a jövőt? Meg is válaszolta: Igen! Elmondta, olyan emlékközpontot hoztak létre, mely méltóképpen idézi harcoló eleinket. Igyekeztek olyan emléket állítani az elmúlt ezer esztendőnek, az itt élő székelységnek, életformájának, mely méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket vállaltak, ugyanakkor része a virágzó békés közösség életének, kulturális, gazdasági és társadalmi vonatkozásait tekintve egyaránt. Ennek megfelelő előremutató kezdeményezés a megnyílt emlékközpont. Kezdeményezés – hangsúlyozta –, hiszen ez egy folyamat kezdete, további elképzeléseik vannak. A székely közösség az évszázadok során bűnhődött eleget ezen a tájon, de erős hittel tekint a jövőbe. Az elöljáró reményét fejezte ki, hogy az emlékközpont segít a jövőbe vetett hit megerősítésében.

Potápi Árpád János átveszi az elismerést Ferencz Tibortól

Világítótorony

Potápi Árpád János államtitkár Tamási Áronnak a világon szétszórtan élő magyarokat egyesítő lelki impériumról írt gondolatait idézte. A székely író nem a szétszakadozottságról, a nemzet megcsonkításáról beszélt, nem a Trianon utáni katasztrófát akarta láttatni, hanem egy országhatárok felett létező lelki, erkölcsi közösséget, amely a nyomorúságok idején is összekapcsolja a magyarságot. Hasonlóképpen a megmaradásról szól az évszázadokat átívelő szépvízi kiállítás is, melyben a székely határőrség történelme rajzolódik ki, egyúttal a mi történelmünk egy szelete. Viszont a történet bennünk, a múlt örököseiben folytatódik. A „majd meglátjuk, mit hoz a múlt” kijelentésnek humoros volta mellett komoly üzenete is van: sok munka vár még ránk, melyben jól fog jönni az iránymutatás, a biztos kiindulási pont. Kívánta, hogy ez az emlékközpont is legyen ilyen kiindulási pont, világítótorony a múltat megismerni akaró eljövendő felfedezőknek, annak az országhatárok feletti szellemi közösségnek, amely a világ magyarságát egyesíti.
 

Emléket hagyni magunk után

Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere úgy fogalmazott: „A hiánypótló emlékkiállítás is bizonyítja, történelmünk, gyökereink évszázadokra nyúlnak vissza, van miből táplálkoznunk, van miből tovább élnünk, és táplálni azt a terebélyes fát, amelyet gyermekeink, unokáink jelentenek itt, ezen a tájon. Sokan sokszor mondják, hogy mi, székelyek mások vagyunk, más a gondolkozásunk, szellemiségünk, mi vagyunk a legkonzervatívabbak, legcsökönyösebbek. Ez hol dicséret, hol elmarasztalás. Ezért is mi, székelyek legyünk az utolsó bástya itt, a Kárpát-medencében, amelynek ha el kell esnie, elesik, de mindent megteszünk, hogy itt, Székelyföldön továbbra is legyen minek emléket állítani, és legyenek generációk, amelyek évszázadok múltán emlékjeleinket látogatják, és tesznek azért, hogy nekik is emléket állítsanak.”

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt mondta: „Őseink jó példáját kell követnünk, tennünk kell a dolgunkat. Régen fegyverekkel kellett harcolnunk, ma beadványokkal, perekkel, politikai csatákkal. Ebben a harcban erősíthet bennünket a felavatott emlékközpont.”

Ferencz Angéla néprajzkutató, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője úgy értékelte, a Székely Határőr Emlékközpont közelebb hozza hozzánk a történelmet, így megtaláljuk magunkat a múltban és látjuk a jövőbe vetett hitet. Nagyon fontos identitásformáló intézmény ez, s azt kívánta, tovább gyarapodjon, erősödjön, közös tudást tápláljon.

Lebontani az előítéleteket

Nagy József, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat célja bemutatni a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét az Árpád-kortól a második világháború végéig. Az Osztrák–Magyar Monarchiában már nem létezett önálló székely hadszervezet, de hangsúlyt fektettek az első és második világháború bemutatására is. Hiszen a két világháború máig ható következményekkel járt. Az, hogy Európa ma ilyen békés környezet, a két világháború tragédiáinak következménye. A ma civil társadalmának ismernie kell a háború történetét, hogy biztos lehessen abban, hogy a legnagyobb feszültségek esetén sem lehet megoldás a háború. Külön felhívják a gyerekek figyelmét az egyre erőszakosabb háborús videojátékok hatásaira. A kiállítást tárgyak és térrekonstrukciók, térképek, kronológiák, rajzok, nemesmásolatok, a huszadik századtól fényképek színesítik, valamint néhány adományként kapott eredeti tárgy, továbbá interaktív pannók és kincsesládák. A megértést 3D-s animációs filmek és videofilmek segítik. Minden információ elérhető három nyelven, magyarul, románul és angolul, audio-tárlatvezető készüléket lehet igénybe venni.

Nagy József tárlatvezetést tart

Nagy József hangsúlyozta, a kiállítás történelemszemléletében objektív, tudományos kutatásokra alapozott, a múlt összetett jellegét bemutató történész szempontot érvényesítette, az összehasonlító történetírás módszertanával élve megjelenítették a székelység szövetséges hadviselő feleit és ellenségeit is. Ez elősegíti a székely hadszervezet minőségének és teljesítményének megítélését. Abban is segítséget nyújt, hogy a valaha létezett háborús előítéleteket megmagyarázzák és lebontsák. Romániában a számbeli kisebbségben élő magyarság számára ez különösen fontos – hangoztatta.

Köszönet és hála

A központ létrehozásához nyújtott hathatós támogatásáért Csíkszépvíz önkormányzata a község díszpolgárává avatta Potápi Árpád Jánost. A díszoklevelet az ünnepség keretében adta át a polgármester. Az államtitkárt közvetlen munkatársa, Brendus Réka főosztályvezető méltatta. A Szépvízért Egyesület a Székely Határőr Emlékközpont Emlékplakettjét adományozta az államtitkárnak, valamint közreműködő történészeknek, Nagy Józsefnek, Bálint Ferencnek, Magyarosi Sándornak, Berekméri Árpád Róbertnek, továbbá Csillag István grafikusnak és Komoróczy Zoltánnak, a Kiáll Kft. ügyvezetőjének.

Ferencz Tibor polgármester és Potápi Árpád János államtitkár elvágja az avatószalagot

Az avatószalagot Ferencz Tibor polgármester és Potápi Árpád János államtitkár vágta el. Gábor Zoltán plébános, szentszéki tanácsos megáldotta az intézményt. Az egybegyűltek közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt. A kultúrotthonban tartott állófogadáson Nagy József átadta a Szépvízért Egyesület emléklapjait a közreműködőknek.

(Az emlékközpont anyagából Történelem rovatunkban nyújtunk majd ízelítőt.)