Székelyföld jövőjéről, az Erdélyi Művészeti Központról (EMŰK), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet érintő bővítésekről és az elmúlt két évtizedes tevékenységéről, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a jövő évi magyarországi választásokról, valamint a magyar külpolitika általános irányáról is említést tett tegnap délelőtt a megyeszékhelyen tartott sajtóbeszélgetésen Németh Zsolt. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Kopacz Mária grafikus- és festőművész rézkarcaiból és festményeiből rendezett, az EMŰK által befogadott kiállítás tegnap délutáni megnyitójára érkezett Sepsiszentgyörgyre, ezt megelőzően Tamás Sándor megyei tanácselnökkel közösen találkozott a sajtó képviselőivel.
Németh Zsolt elöljáróban felidézte, minden nyáron Tusványos idején kerül sor egy olyan kiállításra az EMŰK-ben, amelyet a szentendrei MANK Galériával közösen szerveznek. Ez már lassan évtizedes hagyomány, melyet annak ellenére sem szerettek volna megszakítani, hogy a népszerű tusnádfürdői szabadegyetemre immár második éve nem kerülhetett sor – mondta. Úgy értékelte, az EMŰK olyan kezdeményezés a megye és a város részéről, „melynek az a feladata, hogy oda tegye Sepsiszentgyörgyöt, ahová tartozik a magyar művészeti életben, illetve Székelyföldön”.
Németh Zsolt kulcsfontosságúnak tartja, hogy Székelyföld milyen módon fejlődik az elkövetkezendő évtizedekben. Mint fogalmazott, úgy tekint Székelyföldre, mint a belső anyaországra, ez a szerepe egyre erősebb lesz a régiónak, „egyre inkább meghatározó kérdéssé válik az egész erdélyi magyarság szempontjából, hogy mi lesz Székelyfölddel, tud-e kulturális, gazdasági, politikai téren, sport és tudomány kérdésében felnőni a belső anyaországi szerephez?” – vetette fel. Úgy vélekedett, ebből a szempontból az EMŰK egyfajta erdélyi nemzeti galéria, amelynek mindig meghatározó szerepe volt a székelyföldi művészeti életben, azonban most „össz-erdélyi kitekintésű szerepet öltött magára”.
Örömét fejezte ki, hogy az intézmény életképesnek bizonyult, nagyon komoly gyűjteménye kezd körvonalazódni, ami bemutatásra is került, s megjegyezte, bízik abban, hogy az EMŰK új elhelyezése méltó lesz ehhez a szerephez.
Jelezte azt is, sepsiszentgyörgyi tartózkodása alatt alkalma nyílt megtekinteni az épülő stadiont, „itt volt az ideje, hogy egy ilyen komoly eredményeket felmutató csapat, mint a Sepsi OSK, saját bázissal rendelkezzen” – mondta. Ugyanakkor megnézte azt a területet is, ahol a Sapientia EMTE bővítése hamarosan megkezdődik, és leszögezte: a kultúra, a sport mellett a tudománynak is egyre fontosabb szerepe kell hogy legyen Székelyföld fejlődésében. Szólt arról is, a felsőoktatás fejlesztése kapcsán is előrelépés várható, hiszen nyilvánvaló: azért mennek el a székely diákok Kolozsvárra, mert nagyon sok hiányszak nem érhető el Székelyföldön. Ezeknek a létrehozását a következőkben fontos feladatként említette, a Sepsiszentgyörgyön induló erdőgazdálkodási és mezőgazdasági szak, a művészeti képzés fontos irány – fűzte hozzá.
Felsőoktatási irányvonalak
A külügyi bizottság elnöke felidézte, 2000-ben egyik kezdeményezője és felelőse volt a Sapientia létrehozásának. „Kényszerűségből döntöttünk úgy, hogy magyar állami finanszírozással indul el az erdélyi, egyházi alapítványi háttérrel működő Sapientia, mert az állami magyar egyetem indításától Románia megfosztotta az erdélyi magyarságot” – fejtette ki. Leszögezte ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar magánegyetem léte nem zárja ki azt, hogy az állami finanszírozású magyar egyetemre az erdélyi magyarság jogot formál és igényt tart. Az erdélyi magyarság ezen követelése a magyar kormányzatnak a támogatását élvezi – mondta, s megjegyezte, „nincsen olyan közösség az Európai Unióban, ahol ilyen méretű őshonos kisebbség lenne és ne rendelkezne egy állami finanszírozású felsőoktatási intézménnyel.”
A Sapientia két évtizedes működése kapcsán lapunk kérdésére válaszolva Németh Zsolt kifejtette, fontosnak tartja az intézményt. „Úgy vélem, ha történelmi értelemben visszatekintünk az elmúlt 101 esztendőre, akkor a Sapientia feladata, hivatása az volt, hogy újrateremtse, fenntartsa, megerősítse a magyar tudományosságot”. Emellett az első olyan nemzetpolitikai program volt, amely új dimenziót nyitott az anyaország és az erdélyi magyarság kapcsolatában, „ezt megelőzően egy kétmilliárdos volumenű támogatás nem történt az anyaország és a külhoni magyarság viszonylatában, tehát áttörésszerű volt, itt lépte át a kulturális jellegű összetartozás-tudat azt a politikai határt, amit utána számos egyéb program folytatni tudott” – mutatott rá. Úgy látja, amellett, hogy a Sapientia létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatásban is elindított egy nagyon komoly alkalmazkodási folyamatot, megalakulásával kezdődött el igazán a székelyföldi tudományos és felsőoktatási politikának a megvalósítása. A csíkszeredai közgazdasági kar létesítését meghatározó mozzanatként értékelte, melynek folytatása immár Sepsiszentgyörgyön is jelentős intézményalapításokat eredményez – mutatott rá. Ennek ellenére úgy vélte, „Székelyföld még mindig le van maradva a felsőoktatás spektrumát és méreteit illetően, ezért itt, ezen a területen további komoly intézkedésekre és lépésekre van szükség.” Jelezte azt is, a Sapientia immár öt helyszínen képez értelmiséget, s álláspontja szerint azok, akik itt kapják kézhez a diplomát, lényegesen nagyobb eséllyel fognak itthon maradni, mint azok, akik Magyarországon szereznek felsőoktatási képesítést.
Gazdaságfejlesztés, kormányzás, választások
Újságírói felvetésre esett szó a román politikusi körökben többek által kifogásolt, a magyar állam által eszközölt erdélyi és székelyföldi befektetésekről is. Ennek kapcsán Németh Zsolt kifejtette, örvendetesnek tartja, hogy a gazdaságfejlesztési program kérdésében nyugvópontra jutottak az egyeztetések, s megállapodás született a két kormány között azok folytatásáról.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása kapcsán kifejtette, a szövetség fontos szerepet tölthet be a román–magyar kapcsolatépítésben. Úgy vélte, az RMDSZ az elmúlt harminc évben ilyen meghatározó súllyal még nem vett részt a kormányzásban, „s ez jó alapot ad arra, hogy bízzunk abban, közvetítő szerepet tud betölteni a kétoldalú kapcsolatokban is” – mondta.
A beszélgetésen szó esett a Magyarországon jövő tavasszal esedékes választásról is, melyről Németh Zsolt úgy vélekedik, „nem pusztán országgyűlési, hanem nemzetgyűlési választás lesz”, és a magyar nemzetpolitika jövője szempontjából is „nagyon nagy a jelentősége annak, hogy milyen eredménnyel fog lezajlani”.
Emlékeztetett, már most is adott a lehetősége annak, hogy a külhoni magyarok beleszóljanak abba, hogy milyen nemzetpolitika valósul meg Magyarországon. Hogy ezt érdemben is megtehessék, ahhoz meg kell felelni néhány feltételnek, a legfontosabb pedig az, hogy magyar állampolgársággal kell rendelkezzenek. „Még nem késő fölvenni a magyar állampolgárságot” – fűzte hozzá. A találkozón részt vevő Tamás Sándor jelezte, „egyáltalán nem mindegy az erdélyi és székelyföldi magyarság számára, hogy milyen a magyar parlament összetétele, ki kormányoz Magyarországon, mert azok a kérdések, amelyek Budapesten lehet, hogy csak politikai vagy költségvetési vita kérdései, azok számunkra létkérdések. Ilyen szempontból nem mindegy, hogy a FIDESZ–KDNP vagy más alakít kormányt” – fogalmazott.
Ugyanakkor arra buzdított, akinek nincs magyar állampolgársága, igényelje azt, „segítünk ennek kivitelezésében” – ígérte, másrészt aki már rendelkezik magyar állampolgársággal, „az készüljön arra, hogy vegyen részt a magyar nemzet választásán.”
