A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni az erődítménnyé vált Európába – írta tegnap a G4Media hírportál a spanyol El Confidencial lapnak a „román útvonalról” írt cikkét ismertetve.
A spanyol lap bukaresti tudósítója a román határrendészet és az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) adataira és magyarázatára alapozza megállapítását. Az idei év első felében megháromszorozódott (8758-ra emelkedett) a román határokon elfogott határsértők száma 2020 első feléhez képest. A Frontex szerint az első félévben 3200 afgán határsértőt fogtak el az európai uniós határokon, 41 százalékkal többet, mint a tavalyi év első felében. Az afgán menedékkérők száma az utóbbi három hónapban 33 százalékkal emelkedett. A lap megkeresésére adott válaszában a román határrendészet egyrészt a járványügyi előírások lazulásának tulajdonítja a migránsok számának emelkedését, egy másik lehetséges magyarázatként pedig a Nyugat-Balkánon keresztül haladó migráció útvonalának megváltozását említi. A többnyire Szerbia felől érkező migránsok menedéket kérnek a bukaresti hatóságtól, amikor elfogják őket a román határrendészek, hogy elkerüljék visszatoloncolásukat – magyarázta az El Confidencial. Az idei első negyedévben két és félszeresére emelkedett a román bevándorlási hivatalhoz benyújtott menedékkérelmek száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A lap összehasonlításképpen megjegyzi: csak Bulgáriában volt a romániainál jelentősebb (több mint 350 százalékos) növekedés a menedékkérelmek tekintetében. Horvátországban alig 13 százalékkal nőtt, Magyarországon pedig 85 százalékkal csökkent a menedékkérelmek száma az Európai Unió adatai szerint.
A migránsok azonban nem akarnak Romániában vagy a környező országokban maradni: Ausztriába, Németországba vagy Franciaországba próbálnak eljutni, ahol őket támogató közösségek élnek és a menekülteket a romániainál sokkal vonzóbb állami juttatásokkal segítik. A Románia által nyilvántartásba vett menedékkérők ezért rendre megszöknek a befogadó központokból, a szerb–román–magyar hármashatár térségében – elsősorban Temesvár elhagyott épületeiben – gyűlnek össze, és várják az alkalmat, hogy teherautók rakterében elbújva megpróbáljanak illegálisan átjutni a román–magyar határon. A román kamionsofőrök ezért már inkább nem állnak meg a nyugati határ közelében lévő parkolókban, elkerülendő, hogy a migránsok feltörjék a vámzárat. Többnyire bolgár és török gépkocsivezetőkkel történik ilyesmi, mivel be kell tartaniuk a törvény által előírt kötelező pihenőidőt.
Az embercsempészek számára ez migránsonként ötezer eurós üzlet – emeli ki a román hírportál. Legutóbb július 29-én buktattak le Romániában egy nemzetközi bűnszövetkezetet, amely közel ötszáz illegális bevándorlót csempészett a Törökország–Görögország–Szerbia–(Bulgária)–Románia–Magyarország–Ausztria útvonalon Németországba – emlékeztet a G4Media.
Az afganisztáni helyzet miatt Klaus Iohannis államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését. Ez a testület fog dönteni arról, hogy vállalja-e Románia afgán menekültek befogadását, a belügyi hatóságok azonban már készülnek a migrációs hullám erősödésére, és növelik a befogadóközpontok kapacitását – derült ki a bukaresti tisztségviselők nyilatkozataiból. Lucian Bode belügyminiszter kedd este arról beszélt, hogy Románia készül a várható menekülthullámra, és a jelenlegi 751-ről 2739-re növeli a bevándorlási hivatal befogadó központjainak kapacitását. Románia az Európai Unió 2000 kilométernyi külső határának védelmét látja el, és az utóbbi két hétben 16 százalékkal több határsértést észleltek a múlt év azonos időszakához képest, ezek többsége a szerb határon történt – közölte. Hozzátette: a kormány a héten készül elfogadni a 2021–2024-es időszakra vonatkozó migrációs stratégiát.
Florin Cîțu kormányfő tegnap kijelentette, hogy az Afganisztánban rekedt román állampolgárokért küldött katonai repülőgépre valószínűleg más államok polgárait is felveszik. Médiaértesülések szerint Bukarest azoknak az afgánoknak segítene elmenekülni a tálibok elől, akik együttműködtek az országban állomásozó román katonai alakulatokkal, azt azonban sem a védelmi minisztérium, sem a kormányfő nem volt hajlandó elárulni: hány afgán segítette azt a 32 ezer román katonát, aki részt vett a NATO-missziókban az eltelt csaknem két évtizedben.
