Továbbvinni a Szent István-i örökséget

2021. augusztus 23., hétfő, Közélet

A magyar keresztény egyház megteremtőjére és államalapító első királyunkra, Szent Istvánra ünnepi szentmisével és műsorral emlékeztek pénteken este Sepsiszentgyörgyön a belvárosi Szent József-templomban és a templomkertben levő Szent István-szobornál. Az ünnepi szentmisét ft. Ilyés Zsolt, a Szent József Egyházközség új plébánosa és Elekes Szabolcs uzoni plébános mutatta be. Az est házigazdájának tisztségét a templomkertben László Károly ny. színművész vállalta. Puskás Bálint volt alkotmánybíró, a Máltai Szeretetszolgálat romániai és helyi szervezetének létrehozója is megosztotta gondolatait a közönséggel. Ft. Ilyés Zsolt megáldotta a Diószegi László pékmester által felajánlott új kenyereket, amelyeket szétosztottak a jelenlevők között. A rendezvény hangulatát a Szent József-templom Simon Balázs kántor által irányított kórusa tette ünnepélyesebbé.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Ft. Ilyés Zsolt, a Szent József Egyházközség új plébánosa a szentmise elején kiemelte, hogy Szent István, népünk első királya családjával együtt szent életű volt. Azon gondolkodott, mit kell tennie, hogy népének jövője legyen. Úgy látta jónak, hogy népének a hitet kell átadnia, országa sorsát nem a nyugati nagyhatalmak kezére, hanem a Szűzanyára bízta. Így megőrizte a Szűzanya magyar népünket több mint ezer éven át. „Gondolkodjunk mi is azon, nekünk is mit kell tennünk családként és nemzetként, hogy a következő ezer évben is magyarok lehessünk” – szólította fel továbbgondolkodásra a jelenlevőket Zsolt atya.

A lényegre törő szentbeszédben kiemelte, hogy sok vihara volt nemzetünknek. Annyi fájdalom, háború, járvány, elnyomás érte népünket. Egy-egy tatárjárás után teljes falvakat kellett újjáépíteni. De azért nem adták fel őseink, mert volt hitük. „Nekünk ma van-e? (…) Bármit megadhatnak a gyermekeknek, de ha Istent nem adják meg, ahol kihagyják Istent, ott nincs megtartóerő és szétesik a család. István tudta, hogy hitet kell adnia családjának és nemzetének, Istenre építette az életét. Ő nem politikai érdekből lett keresztény, nem szokásokat ápolt, hanem megélte azt, amit Jézus tanított. Mi megéljük-e? Tanulunk-e tőle? Mit adunk tovább?” – tette fel a kérdést a plébános.

Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol László Károly Pro Urbe díjas színművész az est házigazdájaként több hangulat- és emlékezéskockát villantott fel. Elmesélte Dürer Imádkozó kezek című alkotásának történetét, amely az emberiség egyik legnagyobb alkotásai közé tartozik. Kapcsolódván a szentbeszédben elhangzottakhoz, miszerint a hit ereje a legnagyobb, elhozta jó példának az egyházközség 2009. szeptemberi harangszentelési ünnepét, s hogy az utókor ne felejtse, lemásoltatta és kiosztották a gyermekeknek emlékként a harang kicsinyített mását.

Ft. Ilyés Zsolt plébános az államalapító szobra mellett két fontos gondolatsort emelt ki. „Az első, hogy ne sajnáljuk az időt az ünneplésre, mert van, amit ünnepelni. Ne csak gyászoljunk és szenvedjünk. Annyi ajándékot kapott nemzetünk. Az első királyi család szent volt. Annyi nagyja volt a magyarságnak az évszázadok folyamán. (…) Van, amit ünnepelni. A hála, az öröm, a büszkeség töltse be szívünket. A második: egyesek azt próbálják elhitetni, mintha a kereszténység és a magyarság nem lenne összeegyeztethető. Nem ellenségei kell lennünk egymásnak, hanem egymás társai. Csak jó keresztényként lehetünk jó magyarok és jó magyarként lehetünk jó keresztények. Ha azt gondoljuk, hogy jó magyar, aki gyűlöli a románt, akkor nincs jövője a nemzetnek. Csak Jézus tanításával egyeztetve lehetünk boldogok.”

Puskás Bálint nyugalmazott jogész, volt alkotmánybíró Szent Istvánról, az emberről és a szentről osztott meg gondolatokat. Emberként nagy megpróbáltatásokat élt át, apaként pedig megélte fia elvesztését. Kiemelte, ökumenikus szent: a katolikus és az ortodox egyház is szentnek tartja. Példája azt mutatja, a hitre országot lehet építeni.

Befejező mozzanatként Ilyés Zsolt plébános megáldotta a nemzeti színű szalagokkal átkötött, a Diószegi Pékség által készített új kenyereket, amelyeket felszeltek és szétosztottak. Az ünnepségen jelen voltak a Vitézi Rend és a Történelmi Vitézi Lovagrend tagjai is, akik elhelyezték az emlékezés koszorúját a szobornál a többi ünneplővel együtt. A rendezvény a himnuszok eléneklésével ért véget.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 483
szavazógép
2021-08-23: Közélet - Iochom István:

A nagy király alakja ma is bátorít bennünket (Búcsú a Perkőn)

Augusztus 20-án ismét megkondult a perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven kiskászoniak díszítették fel az ünnepi szentmise helyszínét, a kápolna mögötti kőszínpadot, illetve a kápolnát. A búcsú előtt pár nappal Fábián Elemér és csapata újrameszelte a kápolnát és a haranglábat. A gelencei származású, Kézdivásárhelyen született Kerekes László segédpüspök szentbeszédében azt hangoztatta: „szent királyunk élete és példája hatással van ránk, bátorságot, lelkesedést és erőt ad nekünk a mindennapokban”. Idén első alkalommal, de hagyományőrző szándékkal az Erdélyi Mária Út Egyesület és Kovászna Megye Tanácsa lovas zarándoklatot szervezett a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület lovasainak részvételével a Kézdiszentlélek fölött álló Szent István-kápolna búcsújára.
2021-08-23: Máról holnapra - Nagy D. István:

Ha nem félünk a múlttól

Szokatlan, nemes, példaértékű, szép gesztus – így értékelték a magyar híradások, hogy Brassó önkormányzata a magyar nemzeti színeknek megfelelő fényekkel világította ki augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepe alkalmából a Cenk tetején álló, a város román nevét hirdető feliratot.